Az MS kezdete jóval a tipikus tünetek előtt
Különösen fontos kiemelni, hogy az MS-t ma már nemcsak a klasszikus neurológiai tünetekhez – például koordinációs zavarokhoz vagy látásromláshoz – kötik. Több mint 12 000 páciens egészségügyi útját nyomon követve a kutatók kimutatták, hogy a háziorvosi, pszichiátriai, majd később neurológiai és szemészeti konzultációk száma is fokozatosan nő az első tipikus tünetek megjelenése előtt. Noha a többség ezekkel a panaszokkal soha nem kap MS-diagnózist, már az első panaszoktól kezdve emelkedik az egészségügyi ellátás igénybevétele.
Az óvatos figyelmeztető jelek idővonala
Az adatok elemzése rávilágít arra, hogy a betegút szinte minden évében új típusú panasz vagy egészségügyi ellátási igény kapcsolódik az MS lappangó szakaszához. Már 15 évvel az első idegrendszeri tünetek előtt megugrik a fáradtsággal, szédüléssel, fájdalommal, szorongással, depresszióval jelentkezők száma a háziorvosnál. Körülbelül 12 évvel korábban nő a pszichiáterek forgalma, 8-9 évvel korábban pedig a neurológiai és szemészeti vizsgálatok iránti igény ugrik meg, míg 3-5 évvel a diagnózis előtt már a sürgősségi osztály és a radiológia is sűrűbben látogatott. Az utolsó évben szinte minden szakterület érintett, a neurológia, a sürgősségi ellátás és a radiológia különösen.
Lappangó időszak: az MS alattomos arca
Az eddigi feltételezésekkel szemben a szklerózis multiplex is olyan hosszú, rejtett előszakaszt mutat, mint például a Parkinson-kór (Parkinson’s Disease): a háttérben már zajlik a folyamat, de csak nem specifikus tüneteket okoz. Az első jelek között kiemelkednek a mentális problémák – például szorongás, depresszió –, amelyek évekkel megelőzik a jellegzetes neurológiai tüneteket. Ebből adódóan az MS felismerését, korai diagnózisát meghatározhatja a panaszok változása és kombinációja.
Új lehetőségek a korai felismerésért
A szakértők szerint a hosszabb előszakasz felismerése esélyt teremthet a korábbi beavatkozásra: akár szűrővizsgálatok, életmód-tanácsadás vagy személyre szabott megfigyelés is szóba jöhet a veszélyeztetett körben. Különösen fontos hangsúlyozni, hogy a legtöbb, hasonló panasszal küzdő embernél nem fog kialakulni MS, de az orvosok számára így is megnyílik az út a gyorsabb felismerés és a hatékonyabb betegút-tervezés felé. A jövő kutatásainak célja, hogy már ebben a rejtett szakaszban megtalálják a korai biomarkereket, rizikófaktorokat vagy az MS kiváltó okait, ezáltal javítva a betegek életkilátásait és életminőségét.
