Az agysejt-üzenetek titkos útja
A Johns Hopkins Medicine kutatói először rögzítették azokat a gyors kölcsönhatásokat, amelyek az idegsejtek közötti üzenetváltás során végbemennek – élő egerekben és emberi agyszövetben egyaránt. A vizsgált kapcsolódási pont, a szinapszis, annyira kicsi és annyira gyorsan működik, hogy eddig szinte lehetetlen volt részletesen tanulmányozni. Az „impulzus–fagyasztás” technikával most képkocka pontossággal tudják megfigyelni a szinaptikus hólyagokat, amelyek kémiai információkat szállítanak egyik sejttől a másikhoz. Ezeknek a kis vezikuláknak a pontos működése elengedhetetlen a tanulás, a memória és az információfeldolgozás szempontjából.
Kulcsfehérje mindkét fajban
A módszert először egerekben próbálták ki, majd emberi agyszöveten is alkalmazták, amelyet hat epilepsziaműtét során távolítottak el a betegek engedélyével. A vizsgálat során mindkét fajban megtalálták a Dynamin1xA nevű fehérjét, amely elengedhetetlen a szinaptikus hólyagok ultragyors endocitózis során történő, a membránról való leválasztásához és újrahasznosításához. Ez azt is jelenti, hogy az egérmodell pontosan tükrözi az emberi agyban zajló folyamatokat.
A Parkinson-kór okainak keresése a szinapszisokban
Az adatok azt is megmutatták, hogyan zajlik a szinaptikus hólyagok kibocsátása és visszavétele az egér- és emberi idegsejtekben, vagyis maga az üzenettovábbítás láncolata azonos. A Parkinson Foundation adatai szerint az esetek többségében öröklődési tényezők nélkül jelenik meg a Parkinson-kór, így ezek az új képek segítenek megérteni a betegség spontán kialakulásának biológiai hátterét is.
Ezenfelül a kutatók bíznak abban, hogy a technika hamarosan a Parkinson-kórban érintett páciensektől vett agyszöveteken is alkalmazható lesz, miközben mélyagyi stimulációs beavatkozáson esnek át. Így közvetlenül vizsgálható, hogyan változik meg az idegsejtek közötti kommunikáció a betegség során, és pontosan hol törik meg az üzenetláncolat.
Kutatás, amely új irányokat nyithat
A tanulmány eredményei megerősítik, hogy az ultragyors endocitózis fő mechanizmusa egerekben és emberekben is azonos, vagyis ezek a kísérletek fontos alapot adnak a humán idegrendszer kutatásaihoz. Az is biztató, hogy a Dynamin1xA fehérje mindkét fajban ugyanott található, így a terápiás fejlesztésekben is új célpont lehet.
Ezáltal arra lehet következtetni, hogy az „impulzus–fagyasztás” eljárás segítségével nemcsak a Parkinson-kór pontosabb megértése, hanem akár a gyógyításban is komoly áttörés várható a jövőben.
