Ekkor következett be a fordulat
Egy friss, nemzetközi kutatócsoport áttörő eredményre jutott: azonosították azt az agyi hálózatot, amely kulcsfontosságú a Parkinson-kór kialakulásában. A most leírt úgynevezett „szomato-kognitív akcióhálózat” (SCAN) a mozgási és gondolkodási folyamatokat szabályozza. Ha ezt a hálózatot célozták meg nem invazív, azaz műtétmentes agyi stimulációval, a betegek tünetei több mint kétszer akkora mértékben javultak, mint a hagyományos kezeléseknél. Ez a felfedezés akár teljesen átalakíthatja a Parkinson-diagnosztikát és -terápiát.
A SCAN: mozgás és gondolkodás parancsnoki központja
A SCAN, amelyet 2023-ban írtak le először részletesen, a motoros kéregben található, és az emberi test mozgásainak vezérlése mellett azt is nyomon követi, hogy a kitűzött mozdulat sikeresen megvalósult-e. A mostani kutatás vezetője, Hesheng Liu szerint nem véletlen, hogy a Parkinson-szindróma annyira összetett: a SCAN túlzott kapcsolatai az egész emberi szervezet működésére hatnak. A kutatócsoport több mint 800 beteg és egészséges önkéntes agyképalkotó adatait elemezte, köztük olyanokét is, akiket mélyagyi stimulációval (DBS), illetve műtétmentes, mágneses stimulációval és fókuszált ultrahanggal kezeltek.
Konkrétabban: agyi kábelek, amelyek rosszul vezetnek
A vizsgálatok feltárták, hogy Parkinson esetén a SCAN túl szoros kapcsolatban áll az agy mélyebb, szubkortikális részeivel, amelyek az érzelmeket, mozgást és memóriát is befolyásolják. Mind a négy terápiatípus hatékonyabbnak bizonyult, ha ezt a kóros összeköttetést sikerült fellazítani. A normál hálózati rendre visszaállított együttműködés eredményezte a mozgáskoordináció javulását.
Személyre szabott impulzusok: nem invazív kezelés milliméteres pontossággal
A kínai és amerikai kutatók egy új, precíziós rendszert dolgoztak ki, ahol a koponyán keresztül alkalmazott mágneses impulzusok milliméter pontossággal képesek stimulálni a SCAN-neuronokat. Egy klinikai vizsgálatban a 18 Parkinson-kóros páciens közül 10 esetében (56 százalék) érezhető tünetjavulást hozott, míg a hagyományos célpontú stimuláció csak 4 páciensnél volt eredményes (22 százalék). Ez 2,5-szeres hatékonyságnövekedés – műtéti beavatkozás nélkül.
A módszer nagy előnye, hogy a betegséget már korán és kockázatmentesen lehetne kezelni, hiszen nincs szükség koponyműtétre. A kutatás vezetői ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy további alapvizsgálatokra lesz szükség annak feltérképezésére, a SCAN-on belül mely részterületek mely tünetekért felelősek.
Új utak a Parkinson-terápiában
A jövőben Dosenbach és csapata nagyobb klinikai vizsgálatokat indít, hogy felmérje: a felszíni elektródákkal alkalmazott, nem invazív neuromoduláció képes-e akár a járásbiztonság tartós javítására is. Tervei között szerepel az alacsony intenzitású, fókuszált ultrahangos kezelés is, amely szintén műtétmentes – viszont akusztikus energiával képes befolyásolni a SCAN aktivitását.
A Parkinson-kutatásban most először látszik egy olyan célzott támadáspont, amelynek finomhangolásával nem csupán a tünetek enyhíthetők, hanem az alapbetegség folyamata is feltartóztathatóvá válhat. A világ egyik legrettegettebb neurológiai betegsége előtt talán új korszak nyílik meg.
