Normális élet abnormális aggyal
Egy EG monogramú nő esete különösen figyelemre méltó. Egy rutinvizsgálat során derült ki, hogy teljesen hiányzik a bal halántéklebenye, amely normális esetben a hallás feldolgozásáért, a memóriáért és a nyelvért felelős. Az orvosok szerint ennek hátterében egy gyermekkorában kialakult ciszta állhatott. Ennek ellenére EG teljesen átlagos életet élt, kiváló szókinccsel rendelkezett, és még oroszul is beszélt második nyelvként.
Evelina Fedorenko, az MIT agykutató professzora megállapította, hogy EG agya átrendezte magát, hogy kompenzálja a hiányzó területet. Míg tipikus esetben a nyelvvel kapcsolatos feladatok a bal halántéklebenyben aktiválódnak, EG agyában ezek a funkciók áthelyeződtek a jobb oldalra.
Élet fél aggyal
Az agy annyira rugalmas, hogy egyesek akár fél agy nélkül is képesek élni. William Bingaman, a Cleveland Clinic idegsebésze több mint 500 hemiszferektómiát végzett, olyan műtéteket, amelyeken az agy egyik felét leválasztják. Ezeket a beavatkozásokat általában súlyos, más kezelésekre nem reagáló epilepszia esetén végzik.
Az eljárás során azokat az idegrostokat, amelyek az agy egyik felét a másikhoz és a test többi részéhez kapcsolják, leválasztják, így funkcionálisan leállítják az agy érintett felének működését. A leválasztott agyféltekét azonban a helyén hagyják, mert az eltávolítása kockázatosabb műtétet jelentene.
Bár a felépülés intenzív lehet, sok beteg visszanyeri funkcióit. Bingaman egyik páciense, Mora, csecsemőként napi 50 rohamtól szenvedett. Kilenc hónapos korában hemiszferektómián esett át, amely után újszülöttként kellett újratanulnia a fejlődést.
Morának újra meg kellett tanulnia mosolyogni és átfordulni. Terapeuták segítségével fejlesztette beszéd- és mozgáskészségét. Ma már tinédzser, és bár lassabban beszél és dolgozza fel a nyelvet, egyértelmű, hogy agya fennmaradó fele átvette a hiányzó oldal funkcióit.
Nélkülözhetetlen agyterületek
Vannak olyan agyterületek, amelyeket Bingaman sosem kapcsol le. Ilyenek az agytörzs, a talamusz és a bazális ganglionok. Ezek az agy mélyén található struktúrák felelnek az alapvető funkciókért, mint például a légzés, a szívverés, az érzékelés és a motoros irányítás.
“Az agytörzsi sztrók általában halálos,” mondja Fedorenko. Azok a sztrók vagy sérülések, amelyekből az emberek felépülnek, általában az agy külső rétegében, a kéregben fordulnak elő. Az életkor is jelentős szerepet játszik a felépülésben: minél fiatalabb valaki az agysérülés idején, annál jobbak a kilátásai.
Kivételt képez a kisagy, amely a mozgás, az egyensúly és a koordináció szempontjából létfontosságú. A gyermekkori kisagysérülések általában súlyosabb problémákhoz vezetnek, mivel ez az agyterület gyorsan fejlődik gyermekkorban.
Ennek ellenére dokumentáltak eseteket, amikor emberek kisagy nélkül éltek. Egy nő a húszas éveiig nem is tudta, hogy hiányzik a kisagya, bár beszéd- és mozgásproblémákkal küzdött.
“Még mindig sok ismeretünk hiányzik azokról az agyakról, amelyek rendkívüli módon különböznek a tipikustól, de mégis kiválóan fenntartják az emberi kogníciót,” összegzi Fedorenko.
