Az agy rejtett sejtjei áttörést hozhatnak a gerincsérülések gyógyításában

Távolról segítő sejtek

A kutatók felfedezték, hogy bizonyos asztrociták távol a sérülés helyétől is aktívan elősegítik a gerincvelő gyógyulását. Ezeket a sejteket a tudósok „sérüléstől távoli asztrocitáknak” nevezték el, és több alcsoportjukat is azonosították. Egy speciális alcsoport például képes felismerni a távoli károsodást, és olyan folyamatokat indít, amelyek támogatják a felépülést.

Hogyan regenerálódik a gerincvelő?

A gerincvelő szürkeállománya idegsejteket és asztrocitákat tartalmaz, míg a környező fehérállomány hosszú idegrostokból és további asztrocitákból épül fel. Ezek a sejtek fenntartják az egyensúlyt, hogy az idegi jelek akadálytalanul áramolhassanak. Egy gerincsérülés során azonban az idegrostok szétszakadnak, ami bénuláshoz vagy érzéskieséshez vezethet, és a rostokból törmelék keletkezik.

A takarítást is irányítják

Egérkísérletek során az asztrociták egy alcsoportja CCN1 nevű fehérjét termel, amely utasítást ad az immunsejtek – az úgynevezett mikroglia – számára a törmelékek eltakarítására. Ha az asztrocitákból hiányzik a CCN1, a mikroglia nem tudja teljesen lebontani a zsíros idegrostdarabokat, ami tartós gyulladáshoz, a gerincvelőben pedig csekélyebb regenerációhoz vezet. Ezután sejtszinten is igazolták, hogy ugyanez a folyamat jelen van a sclerosis multiplexben szenvedő emberek gerincvelőjében.

Remény a jövőre

A történet másik oldala viszont az, hogy az ilyen asztrociták és a CCN1 fehérje segítségével csökkenthetők a krónikus gyulladások, elősegíthető a regeneráció, és visszafordíthatók a károsodások akár a gerincvelőben, akár az agyban. A kutatók most azt vizsgálják, miként lehetne közvetlenül kihasználni a CCN1-útvonalat, hogy még eredményesebbé tegyék a gyógyulást, és megfékezzék a gyulladásos idegrendszeri betegségek pusztítását.

2025, adminboss, www.sciencedaily.com alapján