Mégis, mi történik ilyenkor az agyban?
Bár a menopauza hatásai régóta foglalkoztatják a kutatókat, továbbra sem tudjuk pontosan, hogyan változik ilyenkor az agy, és milyen kockázatok vagy előnyök vannak a hormonpótló kezelésben. Egy nagyszabású kutatásban 125 ezer brit nő adatait, genetikai és egészségi információit elemezték. Az alanyokat három csoportra osztották: a változókor előtti időszakban lévőkre, a menopauzán már átesett nőkre, illetve azokra, akik ezen túl hormonpótlást is szednek. A nők átlagosan 49 évesen élték át a menopauzát, és nagyjából ugyanebben a korban kezdtek HRT-t szedni.
A vizsgálat megdöbbentő összefüggéseket tárt fel. Azoknál, akik már átestek a változókoron, jóval gyakoribbak voltak az alvászavarok, a szorongás és a depresszió, sőt, többen fordultak pszichiáterhez vagy háziorvoshoz, és antidepresszánst szedtek. Emellett nőtt a krónikus fáradtság, és rövidült az alvásidő. Az agy képalkotó vizsgálatai szerint is jelentősen csökkent a szürkeállomány térfogata, főként abban a régióban (hippokampusz, entorhinális kéreg és elülső cinguláris kéreg), amely felelős a tanulásért, emlékezetért, érzelmi szabályozásért és a figyelemért. Hihetetlen, de mégis igaz, hogy ezek az agyterületek pont azok, amelyeket az Alzheimer-kór a legkorábban kezd érinteni – ez akár magyarázatot is adhat arra, miért érint több nőt a demencia, mint a férfiakat.
Hatásos a hormonpótlás?
Sokat várunk a hormonpótló kezelésektől, de maguk a vizsgálatok sem egyértelműek. A szürkeállomány csökkenését például nem állította meg a készítmény alkalmazása. Sőt, azoknál a nőknél, akik HRT-t szedtek, magasabb volt a szorongás és a depresszió aránya, de ez valószínűleg azért van, mert eleve hajlamosabbak voltak ezekre a tünetekre – emiatt választották végül a kezelést.
Volt azonban kedvező hatás is: a HRT-vel kezelt nők gyorsabbak maradtak bizonyos feladatokban, pontosabban a pszichomotoros reakcióidejük kevésbé lassult a menopauza alatt, mint a gyógyszert nem használó társaiké.
Mit lehet még tenni?
Arra, hogy a hormonpótló kezelés hosszú távon védi-e az agyat, nincsenek egyértelmű bizonyítékok. Gondot okoz az is, hogy sok nő nem jut hozzá a megfelelő mennyiségű ösztrogénhez: a kutatásban a nők negyedének olyan alacsony volt a hormonszintje, hogy a HRT várhatóan nem fejthette ki teljes hatását.
A szakértők szerint érdemes hangsúlyt helyezni az egészséges életmódra. A rendszeres mozgás, a kihívást jelentő szellemi tevékenységek (mint az új nyelv elsajátítása vagy a sakk), a tápláló étkezés, megfelelő minőségű és mennyiségű alvás, valamint az élő társas kapcsolatok mind csökkenthetik a kognitív leépülés, a demencia és a szürkeállomány-csökkenés rizikóját. Egyes vizsgálatok igazolják, hogy a rendszeres testmozgás kifejezetten jót tehet a hippokampusznak, segíti az emlékek beépülését és az agyi anyagcserét. Mégis, a legjobb esélyünk talán életmódunk tudatos alakításában rejlik, hogy a menopauza ne törje meg agyunk egészségét.
