Elképesztő előrelépés a matematikai egyenletekben
A Sandia National Laboratories kutatói, Brad Theilman és Brad Aimone új algoritmust fejlesztettek, amely lehetővé teszi, hogy neuromorf hardverek is megoldjanak parciális differenciálegyenleteket (PDE-ket). Ezek olyan matematikai alapok, amelyeken a folyadékdinamika, az elektromágneses terek vagy a szerkezeti mechanika modellezése is nyugszik. Ez az áttörés megnyithatja az utat az első neuromorf szuperszámítógép előtt. Lényeges hangsúlyozni, hogy a parciális differenciálegyenletek megoldása alapvető jelentőségű az időjárás-előrejelzésben, az anyagvizsgálatban vagy éppen a bonyolult fizikai rendszerek digitális modellezésében. Az MI-alapú gépek pedig most először felülmúlják a hagyományosakat ezen a téren, miközben sokkal kevesebb energiát fogyasztanak.
Az agy matematikai zsonglőrködése
Más megközelítésben ezek az eredmények nem teljesen meglepőek a kutatók számára, hiszen az emberi agy nap mint nap bonyolult számításokat végez, amiről többnyire nem is tudunk. Például egy teniszlabda elütése vagy egy baseballütő lendítése is hihetetlenül összetett művelet, amit az agy játszi könnyedséggel kezel, noha ez még a legnagyobb szuperszámítógépeknek is komoly kihívás.
Energiatakarékosság a nemzetbiztonság szolgálatában
Az Egyesült Államok Nemzeti Nukleáris Biztonsági Igazgatóságának hatalmas energiaigényű szuperszámítógépeket kellett alkalmaznia, hogy a nukleáris fegyverek fizikai modelljeit futtassa, azonban a neuromorf számítógépekkel ez az energiafelhasználás jelentősen csökkenthető. Lényeges hangsúlyozni, hogy a PDE-k megoldása ilyen formában lehetőséget ad arra, hogy a jövőben óriási szimulációk is kevesebb árammal fussanak, anélkül hogy csökkenne a számítási teljesítmény.
Kapcsolat az agy és a számítások között
Az új algoritmus szerkezetileg is követi az agykéreg (kortikális) hálózatát, így nemcsak mérnöki bravúr, hanem úttörő fejezet lehet az intelligencia és az agy működésének megértésében is. A kutatók szerint az ilyen típusú agyi modellezés akár a neurodegeneratív betegségek (mint az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór) jobb megértéséhez és gyógyításához is hozzájárulhat a jövőben.
A szuperszámítógépek új korszaka
Az MI-alapú, az agyat mintázó számítógépek még gyerekcipőben járnak, de a Sandia kutatóinak munkája jól mutatja, hogy a matematika, az idegtudomány és a mérnöki tudományok összefogása csodákra képes. Ha ilyen alapalgoritmust sikerült neuromorf környezetbe ültetni, akkor a jövőben a fejlettebb matematikai módszerekre is sor kerülhet. Lényeges hangsúlyozni, hogy már most sikerült egy valódi problémát agyihlette megközelítéssel megoldani, így az új technológia előtt komoly jövő áll az energetikailag hatékony számítástechnikában.
