Az adatközpont-ellenesség hulláma
Az elmúlt év során több tucat szövetségi államban szerveztek tüntetéseket az új adatközpontok ellen, ahogy egyre több helyi lakost, környezetvédőt és civil szervezetet aggasztottak az iparág rohamos terjeszkedésének következményei. Mára 24 államban 142 aktivista csoport küzd a fejlesztések ellen, a környezetvédelmi és társadalmi kockázatokra, az MI elterjedésére és az erősen növekvő energiaigényre hivatkozva.
Ezáltal a csendes háttériparág hirtelen a hétköznapi emberek életének részévé vált, hiszen az MI és a felhőalapú számítástechnika iránti óriási igény miatt rekordmértékben nőtt az adatközpontok száma. A legfrissebb népszámlálási adatok szerint 2021 óta 331%-kal ugrott meg ezeknek a létesítményeknek az építésére fordított összeg, amely már több százmilliárd dollárt (több tízezer milliárd forintot) tesz ki. Noha az utóbbi hónapokban elképesztő mennyiségű új adatközpontot jelentettek be, a szakértők szerint jó részük végül nem fog megvalósulni.
Gigászok a frontvonalban
A beruházási láz leginkább a legnagyobb technológiai vállalatoknak – a Google, a Meta, a Microsoft és az Amazon – köszönhető, amelyek 2026-ban is jelentősen növelik majd kiadásaikat ezen a területen. Az MI-infrastruktúra felépítése már nem csupán a Szilícium-völgy érdeke, hanem Washingtonban is stratégiai céllá vált: az úgynevezett Stargate Project lökést adott a 2025-ös építkezési hullámnak, az USA újraiparosítását zászlajára tűzve.
Társadalmi ellenállás és visszacsapás
Ami kezdetben ártalmatlannak tűnt, mára komoly társadalmi feszültséggé nőtt. A MediaJustice hálózatának aktivistája, Danny Cendejas szerint hetente újabb lakosok kapcsolódnak be az adatközpontok elleni szervezkedésbe. Memphisben idén már tömegtüntetésen tiltakoztak Musk xAI nevű cégének legújabb központja ellen, de Michiganben is több száz demonstráló hangoztatta, hogy nem kérnek adatközpontokat a kertvárosokba. Wisconsinban sikerült megakadályozni egy 99 hektáros létesítmény létrejöttét, a dél-kaliforniai Imperial Valleyben pedig jogi úton támadták meg a megyei jóváhagyást, környezeti aggályokra hivatkozva.
A lakóközösségek tehát szerte az országban fellázadtak, sőt több helyen már sikerrel jártak: csak idén 64 milliárd dollár (kb. 22 ezer milliárd forint) értékben állítottak le vagy késleltettek fejlesztéseket a helyi ellenállás miatt. A feszültség oda vezetett, hogy egyre többen az adatközpont-bumm és az emiatti áramáremelkedés miatt aggódnak, sőt valószínű, hogy ez döntő téma lesz a 2026-os választásokon.
Ellentámadásba lendülő technológiai óriások
Noha egyre erősebb a társadalmi ellenállás, a digitális ipar új szövetsége, a National Artificial Intelligence Association is mindent bevet a közvélemény és a politikusok meggyőzésére: adatközpont-látogatásokat szervez, reklámkampányokat indít, főként az adatközpontok gazdasági előnyeit hangsúlyozva. Az MI-hullám ezzel együtt visszavonhatatlanul átalakította nemcsak a technológiai szektort, hanem az amerikai mindennapokat is: a szerverfarmok árnyékában most már a hétköznapi választópolgár is felszólal – és akár meg is akadályozhatja egy-egy új beruházás sorsát.
