Az első hetek döntő jelentőségűek
A párizsi Institut Pasteur és az Inserm kutatói egereket vizsgáltak: a nőstényeket már tíz héttel a vemhesség előtt, majd a vemhesség és a szoptatás alatt is emulgeálószerekkel etették. Lényeges szempont, hogy az utódok soha nem fogyasztottak közvetlenül ilyen anyagot, mégis már a születés után néhány héttel megváltozott a bélflórájuk. Az anyák ugyanis természetes módon örökítik tovább saját, megváltozott mikrobiomjukat a kicsinyeiknek.
Felborult bélflóra és immunrendszer
A változások között feltűnt az ostoros (flagellált) baktériumok elszaporodása, amelyek erős immunválaszt indukálnak, gyulladást okozva. Továbbá a baktériumok közelebb kerültek a bélfalhoz, ami egyes, az immunrendszer érését szolgáló átjárók a normálisnál hamarabb történő lezáródásához vezetett. Ezek a bélátjárók elengedhetetlenek az immunrendszer „tanulásához”, vagyis ahhoz, hogy később ne támadja a szervezet saját bélflóráját.
Felnőttkori kockázatok, emberi tanulságok
Az emulgeálószernek kitett egerek felnőttként jóval hajlamosabbak lettek krónikus bélgyulladásokra és elhízásra – mindezt közvetlen emulgeálószer-fogyasztás nélkül. Lényeges szempont, hogy ezek a hatások nem csupán az adott egyedet érintik, hanem nemzedékeken átívelő egészségügyi kockázatokat hordozhatnak.
A kutatók kiemelték, hogy sürgősen szükség lenne humán vizsgálatokra is, különös tekintettel a poralapú csecsemőtápszerekben alkalmazott emulgeálószerekre, amelyek kritikus időszakban befolyásolhatják a mikrobiom kiépülését. A jelenségek mögött komoly folyamatok munkálnak, ezért nem lehet félvállról venni az élelmiszer-adalékok hosszú távú szerepét sem a gyermekek, sem a jövő generációk egészségében.
