Ősi mekosuchin krokodilok titkai
Az újonnan felfedezett tojáshéjak egy eddig ismeretlen, már kihalt krokodilia csoport, a mekosuchinok legkorábbi ismert képviselőjétől származnak. Ezek a példányok egy teljesen új tojáshéjtípust – Wakkaoolithus godthelpi – képviselnek. Ez azt jelenti, hogy most először sikerült egy olyan tojáshéjat azonosítani, amely egyértelműen a legfeljebb 2 méteresre megnövő, halfogyasztó Kambara nembeliekhez köthető.
A mekosuchinok Ausztrália sajátos, különleges krokodiljai voltak. 55 millió éve uralták a kontinens belső vizeit, és jóval előbb jelentek meg itt, mint a ma élő sósvízi és édesvízi krokodilok, amelyek csak mintegy 5 millió éve, Délkelet-Ázsián keresztül érkeztek. A fosszíliák alapján a mekosuchinok fajgazdagsága sokkal nagyobb volt, mint napjainkban, legalább tíz, már kihalt nemzetség tartozott közéjük.
Fákra mászó krokodilok?
A fosszíliák alapján bizonyos mekosuchinok alkalmazkodtak a szárazföldi vadászathoz, sőt, néhány – köztük a törpe Trilophosuchus – alkalmas lehetett a fákra való mászásra is, akár lecsapásra kész ragadozóként is. Ezt Paul Willis paleontológus koponyavizsgálatokra alapozva feltételezte, bár azt más kutatók vitatják. Ennek ellenére a vizsgálatok alapján világos, hogy ezek a krokodilok egészen egyedi élőhelyeket és vadászmódszereket választottak.
Egyedülálló tojásszerkezet
A Murgonban előkerült Kambara-tojáshéjakat a Barcelonai Egyetem kutatója, Xavier Panads I Blas mikroszkópos vizsgálattal elemezte. Kiderült, hogy ezek a tojáshéjak olyan különleges mikroszerkezettel rendelkeznek, amely eltér minden eddig ismert modern krokodil- és aligátorfajokétól. Ennek evolúciós jelentősége még további kutatásokat igényel, de mostantól ezek az ősi tojáshéjak segíthetnek megérteni, hogyan illeszkednek a mekosuchinok a krokodilfélék hatalmas családfájába.
Ősi élőhely válsága és a fajok kihalása
A tojáshéjak megtartották mikrostruktúrájukat, és csekély baktériumos bomlás nyoma látható rajtuk. Ez arra utalhat, hogy a mekosuchinok fészkét hosszabb száraz időszakok is érintették, vagyis a Murgon környéki vizes élőhelyek már akkor is változékonyak lehettek. Bár ezek a krokodilok hajdan jóval nagyobb területen éltek, Ausztrália szárazodása, valamint a megfelelő zsákmány eltűnése végül a kihalásukat okozta.
