Mesterséges intelligencia az iskolákban
Ausztráliában a középiskolai tanárok 66 százaléka használt valamilyen MI-alkalmazást a tavalyi év során, ami messze meghaladja az OECD-országok 36 százalékos átlagát. Ezzel az ausztrál tanárok a negyedik helyen állnak a MI-használat terén világszinten. A pedagógusok elsősorban órai vázlatok, tananyagok és összefoglalók készítésére vetik be az új technológiát; ez az ausztrál MI-felhasználók 71 százalékára jellemző. Mégis, csupán elenyésző részük – mindössze 9 százalék – elemzi MI-vel a diákok teljesítményét, szemben az OECD 28 százalékával, és csak 15 százalék használja MI-t értékelésre, miközben más országokban majdnem kétszer ennyien teszik ezt.
Ez arra enged következtetni, hogy a tanárok bár szívesen beépítik a MI-t saját tanítási munkájukba, a diákadatok és értékelések esetében visszafogottabbak – valószínűleg az adatvédelmi aggályok és a szakmai ítélet elsődlegessége miatt.
Stressz és túlterheltség a tanári pályán
A digitális fejlődés mellett óriási problémát okoz az ausztrál tanárhiány, a növekvő adminisztratív teher és a romló mentális egészség. Az új adatok szerint az ausztrál tanárok stresszszintje az OECD-n belül a harmadik legmagasabb: a pedagógusok 34 százaléka tapasztal rendszeresen stresszt a munkahelyén (szemben a 19 százalékos OECD-átlaggal), ami kiugróan magas növekedés 2018-hoz képest. Kiemelt stresszforrás a túl sok adminisztráció, az értékelések mennyisége és a folyamatos tantervi változások. A pályakezdő tanárok szakmai elégedettsége is drámaian visszaesett az elmúlt években.
Tanárképzés és felkészültség
Az ausztrál tanárok többsége (70 százalék) összességében jó véleménnyel van egyetemi felkészítéséről, ami némileg elmarad az OECD 75 százalékos átlagától. Bár elegendő tantárgyi tudást kaptak, a fegyelemkezelési kompetenciák fejlesztése terén már kevésbé érzik magukat felkészültnek: csak a tanárok fele tartja megfelelőnek e téren a képzését, míg az OECD-ben ez az arány 63 százalék.
Lépések a jövőért
Külön figyelmet érdemel, hogy Ausztrália oktatóinak MI-használata világszinten is jelentős, de ezzel párhuzamosan a pálya vonzereje és a tanárok jólléte aggasztóan romlik. Mindez arra utal, hogy a szakma fenntarthatóságának és megbecsülésének megőrzése létfontosságú: csak pontos elemzéssel és célzott beavatkozásokkal javítható a tanárok helyzete és az oktatás minősége.
