Felfedezés az egyetemi laborból
A MOF-ok története meglehetősen hétköznapi helyzetből indult: Robson egyetemi hallgatóinak készített molekulamodelleket, amikor rádöbbent, hogy a fémionokhoz jól meghatározott módon kapcsolhatók szerves hidak. Fontos, hogy ez a felismerés nem gyakorlati céllal született: tisztán a kíváncsiság és a tudásvágy vezérelte, mégis, hosszú évek után mára valós problémák megoldójaként jelent meg.
Robson munkája összekapcsolja az oktatást és az eredeti kutatást. Közel 90 évesen is aktív a laborban, mentorálja a következő nemzedéket, és szoros kapcsolatban marad egykori tanítványaival, például Richard Abramsszel, akivel az elektronmozgásokat kutatják MOF-okban.
Mi is az a MOF?
A fémorganikus vázak rendkívül porózus, kristályos anyagok – mintha egy szivacs lenne, csak atomi méretarányban. Egyetlen teáskanálnyi anyag közel egy futballpályányi (tehát több mint 7000 m²) felülettel rendelkezik, amelyet gázok és más anyagok megkötésére lehet használni. Az apró pórusok alakja és mérete módosítható – akár egy kreatív mérnöki feladatnál, ahol minden helyiség más funkciót kap.
Ma már több tízezerféle MOF ismert, amelyeket eltérő célokra fejlesztettek: egyeseket szelektív gázelnyelésre, másokat mérgező anyagok eltávolítására vagy veszélyes vegyületek csapdázására. Az alapkoncepció azonban ugyanaz maradt: szivacsként gyűjtik be, majd adják le a molekulákat.
Az alkalmazások útja és a tudomány ereje
A MOF-ok ipari alkalmazása csak évtizedek munkája után indult be: ma már cégek dolgoznak azon, hogy ezekkel az anyagokkal kezeljék például az egészségügyi műtőkben keletkező, rendkívül erős üvegházhatású gázokat – ezek akár tízezerszer károsabbak is lehetnek, mint a szén-dioxid. Az innováció a víznyerésnél is fontos szerepet játszik, amikor a száraz, vízhiányos térségek számára jelent megoldást.
Mindezek fényében Robson sikere rávilágít arra, hogy az oktatás, a tudományos kíváncsiság és az innováció elválaszthatatlanul összefonódnak. Ugyanakkor ezen területek kibontakozásához hosszú távú támogatás szükséges, amely túlmutat a politikai ciklusok rövid távú gondolkodásán. Fontos megérteni, hogy az alapkutatások, melyek elsőre távolinak vagy elvontnak tűnnek, hosszabb távon jelenthetik az emberiség legnagyobb problémáinak megoldását.
Ausztrál büszkeség: Nobel-díjas tudósok szűk klubja
Robson a tizenkettedik ausztrál, akinek a munkáját Nobel-díjjal ismerték el – ezzel nemcsak tudományos közösségének, hanem az egész nemzetnek példát mutat arra, miként születhet világra szóló áttörés egy kitartó életműből.
