Májregeneráció és átmeneti segítség
A kutatás vezetője, Sun Beicheng professzor hangsúlyozza: a kísérletben nem a teljes emberi májat vették ki, hanem a beteg bal lebenyét meghagyták, hogy regenerálódhasson – ehhez viszont nélkülözhetetlen volt a sertésmáj átmeneti támogatása. A műtét után a sertésmáj-implantátum azonnal működni kezdett: sárgás epe választódott ki, valamint sertés eredetű albumin, alvadási faktorok és epesavak termelődtek – mindez stabilizálta a beteg életfunkcióit. Ez az első komoly bizonyíték arra, hogy az úgynevezett xenotranszplantáció ténylegesen képes nemcsak életben tartani, hanem érdemi májfunkciókat is ellátni emberi szervezetben, még ha csak átmenetileg is.
Komplikációk és tanulságok
Ennek ellenére a műtét második hónapjára a beteg immunrendszere hevesen reagált: életveszélyes véralvadási zavart (thrombotikus mikroangiopátiát) tapasztaltak, ezért immunszupresszánsokat és plazmacserét alkalmaztak. Amikor a helyzet tovább romlott, a sertésmáj szervet a 38. napon eltávolították. Ezt követően a regenerálódott saját máj vette át a szervezet működtetését.
Az esetet részletesen közölték a Journal of Hepatology folyóirat októberi számában, ahol azt is leírták: a beteg halálát végül nem a transzplantáció, hanem független bélvérzés okozta. A módszer lényege, hogy az átmenetileg jelen lévő sertésmáj időt nyerjen, amíg az emberi máj megerősödik, és így az átültetést követő komplikációk leküzdhetők legyenek.
A xenotranszplantáció lehetőségei
Az elmúlt időszakban a xenotranszplantáció, vagyis más fajból származó szervek átültetése egyre közelebb kerül a rutin orvosi gyakorlathoz. Kínában idén augusztusban történelmi jelentőségű veseátültetést hajtottak végre agyhalott páciensen, míg az Egyesült Államokban már engedélyezték az úgynevezett ex vivo sertésmáj-perfúziót, ahol a sertésmáj a testen kívül végzi a beteg májának feladatait. Ez a mostani beavatkozás viszont új dimenziót nyitott azzal, hogy a sertésmáj közvetlenül az emberi testben működött – hidat teremtve a végstádiumú betegek számára addig, amíg humán donorszervhez nem jutnak.
A szakterület vezetői szerint egyelőre további kutatások szükségesek ahhoz, hogy pontosan fel lehessen mérni, mennyit segít a sertésmáj a májregenerációban, illetve mikor elegendő kizárólagosan is a páciens életben tartásához. Mindezek tükrében a sertésmáj-átültetés egyértelműen fontos lépés lehet a gyógyíthatatlan májbetegségekkel küzdők megsegítésében és az élő donorok hiányának áthidalásában – legalább átmeneti időre.
