Álmodni nemcsak REM-fázisban szoktunk, sok érdekesség az álmokról
Az évtizedek óta tartó tévhittel ellentétben az ember nem csak a gyors szemmozgásos, vagyis REM-alvás során álmodik. Bár a leghíresebb és legélénkebb álmok valóban ehhez a szakaszhoz köthetők, a kutatások szerint más alvásfázisokban, például a Non-REM (NREM) alatt is előfordul álmodás. Salvador Dalí és Thomas Edison például kifejezetten kihasználták az elalvás előtti pillanatokat, hogy kreatív ötleteket merítsenek az ilyenkor átélt álomszerű képekből.
Mi is az a REM-alvás, és miért hittük, hogy ott álmodunk?
Az 1950-es években az alváskutatók arra figyeltek fel, hogy a REM szakaszban az agy elektromos aktivitása nagyon hasonló az ébrenléthez. Ezt kísérik a gyors szemmozgások és a test átmeneti bénulása is, amely megakadályozza, hogy az álmokat fizikailag is átéljük. Nem elhanyagolható tényező, hogy ebben a szakaszban az emberek gyakran élénk, történetszerű álmokra emlékeznek vissza.
Álmodás NREM-alvásban: kevésbé filmszerű, de nagyon is létezik
Mindezek ellenére, amikor a kutatók gyógyszerrel teljesen elnyomták a REM szakaszt a résztvevőknél, a rendszeres ébresztések során a személyek mégis álomszerű gondolatokról, képekről számoltak be. Ezek a NREM-álmok jellemzően rövidebbek, kevésbé élénkek, gyakran nélkülözik a világos történetvezetést, inkább gondolatszerűek. Változatos intenzitásúak lehetnek, néha egészen hasonlítanak a REM fázis álmaihoz is.
Az EEG-vizsgálatok kimutatták, hogy bár a REM- és NREM-alvás alatt eltérő agyi aktivitás figyelhető meg, mindkét fázisban keletkeznek álmok. Ráadásul minél lassabb az agytevékenység, annál kisebb az esélye annak, hogy emlékszünk az álmunkra, ha hirtelen felébredünk.
Miért lényeges mindez?
Mindez arra utal, hogy az álmodás sokkal gyakoribb és változatosabb, mint ahogyan azt sokan gondolják, csupán a legtöbb álomra nem emlékszünk. A kutatók remélik, hogy ha jobban megértik az álmodás mechanizmusait és a különféle alvásfázisokat, közelebb kerülhetnek az emberi agy működésének mélyebb titkaihoz.
Az amerikai LexisNexis, a világ egyik legnagyobb elemzőcége, nemrég elismerte, hogy adatlopás áldozatává vált, ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy a hackerek csak elavult, lényegtelen adatokat szereztek meg...
📞 Érdemes megvizsgálni, hogy a hazai AT&T-felhasználók számára ténylegesen előrelépés-e a szolgáltató most bejelentett új mobilcsomag-választéka, vagy csak újracsomagolt, jól ismert konstrukciókról van szó...
🤓 A kiberbiztonság új korszaka bontakozik ki, ahol az önállóan cselekvő mesterséges intelligencia (MI) ügynökök alapjaiban változtatják meg az erőviszonyokat...
A Google közelgő laptopplatformja, az Aluminium OS, 2026-ban debütálhat, és komoly hangsúlyt helyez a modern munkafolyamatokra és a termelékenységre...
Egy francia egészségügyi szoftvercég, a Cegedim Santé rendszerét súlyos, célzott kibertámadás érte, amely során érzékeny betegadatok milliói kerültek veszélybe...
Továbbá a téli reggelek egyik legnagyobb bosszúsága az elektromos autók tulajdonosai számára, amikor hirtelen, drasztikusan lecsökken járművük hatótávolsága...
Az Apple legújabb fejlesztése, az M5 Pro és M5 Max, új szintre emeli a MacBook Pro teljesítményét: a világ jelenlegi legfejlettebb professzionális laptopprocesszorai mutatkoznak be...
🔏 Érdekes felvetés, hogy a legújabb kibertámadások éppen egy régóta elfogadott, megbízhatónak vélt technológiai szabvány, az OAuth hibakezelésében rejlő hiányosságokat használják ki...
Annak vizsgálatára, hogy az érzelmi kötődés mennyire alapvető szükséglet: egy Japánban élő, Punch nevű hím makákó története bejárta a világot, miután anyja elhagyta őt, később pedig társai is kirekesztették az Ichikawa City Állatkertben...
A mai Magyarország területén, az újkőkorszakban élt emberek temetkezési szokásai és munkaelosztása jóval árnyaltabb képet mutatnak, mint azt sokáig gondoltuk...
Felmerül a kérdés, hogy a James Webb űrteleszkóp új felfedezései vajon választ adnak-e arra, hogyan születtek az univerzum első óriáscsillagai, és miként jöttek létre a legelső szupermasszív fekete lyukak...
Egy lényeges szempont, hogy a Yellowstone Nemzeti Parkban a farkasok és a pumák között állandó a feszültség, de ennek oka nem feltétlenül az, amire elsőre gondolnánk...
A kutatóknak sikerült feltárniuk, miért képesek bizonyos agysejtek sokkal jobban ellenállni az Alzheimer-kór egyik fő károsító tényezőjének, a toxikus tau fehérjének, mint mások...