Afrikai zöld fal, sok pénz ment rá, mégis alig van fa

Afrikai zöld fal, sok pénz ment rá, mégis alig van fa
Közel két évtizeddel azután, hogy elindult a Nagy Zöld Fal, Afrika legambiciózusabb környezetvédelmi projektje, a szenegáli helyszíneken alig láthatók az eredmények. Az Afrikai Unió 2007-ben 6000 kilométer hosszan és 15 kilométer szélességben akart fásítani az Atlanti-óceántól Etiópiáig, hogy megállítsa a Szahara terjeszkedését, emellett harcoljon az elsivatagosodás, a klímaváltozás, a szegénység és az élelmiszerválság ellen.

Lenne pénz, de hol a zöld?

Az eredeti cél 100 millió hektár gyep és erdő helyreállítása volt, ebből Szenegál 817 500 hektárt vállalt. Nem elhanyagolható tényező, hogy a kutatók szerint az eddig elültetett területek közül mindössze egyetlenegy volt zöldebb annál, mintha magára hagyták volna a természetre. Bár a projekt nem valós falat jelent, hanem mozaikszerűen létesített új fásított zónákat, ezeknek elvileg már a műholdképeken is láthatónak kellett volna lenniük. Mindazonáltal alig lehet változást észlelni.

A pénz útja is bonyolult. Bár eddig több mint 20 milliárd dollárt (megközelítőleg 7220 milliárd forintot) ígértek a nemzetközi szervezetek, az utolsó nagy ígéret 2021-ben 14,3 milliárd dollár (5130 milliárd forint) volt, ám ebből 2023 márciusáig csak 2,5 milliárd (több mint 897 milliárd forint) érkezett meg a térségbe. A 2011–2019 közötti időszakban a teljes projekt mindössze 149 millió dollárt (53,5 milliárd forint) kapott – ez elenyésző a vállalásokhoz képest. A pénzeket bonyolult bürokrácia lassítja, néhol a fogadó ország sem rendelkezik erre dedikált szervezettel, és a fejlesztési pénzek nagy része nem közvetlenül faültetésre megy, hanem kapcsolódó projektekre fordítják.

Mérhető-e egyáltalán a siker?

Miközben a Nagy Zöld Fal eredményeként jelentős munkahelyteremtés történt – például csemetekertek, ültetések, vagy éppen az új ültetvények őrzése –, ezek kizárólag szezonális jellegűek, így hosszú távú megélhetést nem nyújtanak. A projekt révén nőtt a gyantagyűjtés, illetve az arabmézgagyűjtés és az aszálytűrő termények hasznosítása, de ezt többnyire közösségi, szociális célú eredményként tartják számon, és kevesebb az ökológiai hatás.

Ökológiai értelemben a helyzet jóval sivárabb: műholdképes elemzések szerint a szenegáli 36 mintaterületből mindössze kettő lett zöldebb, mint a projekt kezdetekor, és abból is csak egy mutatott jelentősebb javulást a várakozásokhoz képest. A magyarázat prózai: az újonnan telepített, bár aszálytűrőnek mondott fafajok öntözés hiányában nem tudnak meggyökerezni, a kevés csapadék mellett pedig a nem védett facsemetéket gyakran lelegelik az állatok.

A megoldás a kontrollon múlhat

Ebből arra lehet következtetni, hogy eddig inkább a pénzekről és tervekről szólt a projekt, mint valódi zöld területekről. Gyakran csak a kiültetett fák vagy a kijelölt terület nagyságát mérik, nem pedig azt, hogy ténylegesen nőtt-e a növényzet, vagy csökkent-e az elsivatagosodás. Mostanra olyan európai, afrikai és kínai együttműködések indultak, amelyek műholdas nyomon követéssel mérik a valós eredményeket, de ezek még gyerekcipőben járnak.

Ahhoz tehát, hogy a Nagy Zöld Fal több legyen szimbolikus vállalásnál, elengedhetetlen lenne a pénzügyi transzparencia, a források helyi szintre juttatása és a digitális, műholdas megfigyelés felgyorsítása. Ez lenne a valódi modell a jövőre nézve: az elért, növényzet-alapú eredményeket kellene jutalmazni, és a tettek helyett végre a tartós változásra kellene koncentrálni.

2025, adminboss, phys.org alapján

  • Te mit gondolsz, jobb-e a pénzt ilyen nagy projektekre fordítani, vagy inkább kisebb helyi kezdeményezésekre?
  • Te mit tennél, hogy a pénzek valóban a fák elültetését szolgálják?
  • Szerinted mennyire fontos, hogy mindent pontosan mérjünk ilyen projekteknél?



Legfrissebb posztok

A Google most már a MI-hibákért is mélyen a zsebébe nyúl
MA 22:01

A Google most már a MI-hibákért is mélyen a zsebébe nyúl

🤑 A Google nemrég indította el MI Hibavadász Jutalomprogramját, amelynek keretében akár 11 millió forintot is fizetnek annak, aki hibát talál a vállalat MI-rendszereiben. A fő fókuszban a legismertebb...

Az aszteroida, amit csak utólag vettünk észre
MA 21:59

Az aszteroida, amit csak utólag vettünk észre

Egy egészen apró, zsiráf méretű aszteroida, a 2025 TF nevű űrszikla szeptember 30-án hihetetlenül közel, mindössze 428 kilométerrel száguldott el a Föld felszíne felett – ráadásul éppen az...

Az év legnagyobb szuperholdja meghódította az eget
MA 21:31

Az év legnagyobb szuperholdja meghódította az eget

Az idei ősz legelső teliholdja, vagyis a Szüreti Hold (Harvest Moon) egyszerre volt telihold és szuperhold, ami azt jelentette, hogy minden eddiginél nagyobbnak és fényesebbnek láthattuk. A szuperhold...

Drágul az amerikai vízum, egyre többen költöznek Kanadába
MA 21:02

Drágul az amerikai vízum, egyre többen költöznek Kanadába

Az Amerikai Egyesült Államok a közelmúltban jelentős díjemelést vezetett be a H-1B vízumprogramban, amely eddig lehetővé tette, hogy legalább alapképzéssel rendelkező külföldi munkavállalók dolgozzanak az USA-ban. Érdemes kiemelni,...

A Tesla menőségre hajt, próbálkozik egy olcsóbb Model Y-jal
MA 21:00

A Tesla menőségre hajt, próbálkozik egy olcsóbb Model Y-jal

Kezd legalább valamennyire elérhetővé válni a Tesla: kedden bejelentették, hogy a népszerű Model Y SUV új, alapváltozata már 14,6 millió forint alatt is megvásárolható. Ez körülbelül 1,8 millió...

Az MI sem menti meg a Google-t az Epic-botránytól
MA 20:01

Az MI sem menti meg a Google-t az Epic-botránytól

🚀 A Google most végleg elesett attól a lehetőségtől, hogy elhalassza a Play Áruház módosításait az Epic Games elleni perben elszenvedett veresége után. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság elutasította a...

A varázslattal vetekedő anyag hozta az új kémiai Nobel-díjat
MA 19:59

A varázslattal vetekedő anyag hozta az új kémiai Nobel-díjat

A világhírű kémiai Nobel-díjat idén olyan anyagok fejlesztői kapták, amelyek mintha egyenesen a Harry Potter világából érkeztek volna közénk. Susumu Kitagawa (Kiotói Egyetem), Richard Robson (Melbourne-i Egyetem) és...

MA 19:00

Az MI-őrület: az OpenAI brutális számítási kapacitásbővítése

Az OpenAI jelentős hardvermegállapodásokat kötött, hogy biztosítsa a szükséges számítási kapacitást olyan MI-modellek működtetéséhez, mint a ChatGPT. Legújabb együttműködése az AMD-vel egy sor hasonló, nagyszabású üzlethez csatlakozik, dolgoznak...

MA 18:29

Az indiai áramhálózat nem bírja a tempót

India hatalmas növekedést tervez a digitális szektorban, de áramhálózata alig tud lépést tartani vele. Az adatközpontok jelenlegi villamosenergia-felhasználása néhány gigawatt körül van, de előrejelzések szerint 2030-ra ez eléri...