A zsarolóvírusok most tényleg éhen halnak?

A zsarolóvírusokat bevető hackerek egyre kevesebb sikerrel szednek be pénzt az áldozataiktól: már csak a megtámadott vállalatok 23%-a hajlandó fizetni. Ez történelmi mélypont, és a hat éve tartó kedvező tendencia folytatódik. Az elmúlt időszakban a cégek egyre jobb védelmet alakítottak ki, és a hatóságok is nagyobb nyomást gyakorolnak az áldozatokra, hogy ne engedjenek a követeléseknek. Minden olyan alkalom, amikor egy vállalat nemet mond a zsarolásra, még nehezebbé teszi a hackerek dolgát.

Az adatszivárogtatás lett a fő fegyver

A zsarolóvírusos támadások többségében már nemcsak titkosítják az adatokat, hanem el is lopják azokat. A vizsgált támadások 76%-ában volt adatszivárogtatás, sokszor a titkosítás helyett csak egyszerű adatlopással fenyegetnek – ebben az alcsoportban már csak a cégek 19%-a fizet. Az átlagos váltságdíj 140–377 ezer dollár között mozog, vagyis 52–140 millió forint között, és csökkenő tendenciát mutat. A nagyvállalatok helyett a bűnözők egyre inkább a közepes cégek felé fordulnak, mert ők hajlamosabbak fizetni.

Új trükkök, növekvő veszélyek

Egyre gyakrabban válnak a távoli elérés feltöréséből kiinduló támadások a siker fő kulcsává, miközben a szoftverhibák kihasználása is elterjedt. Az ilyen támadások aránya meredeken emelkedik, emellett sok helyen komoly kenőpénzeket kínálnak a belépést segítő belső embereknek. Az is drámai, hogy az esetek 46%-ában feltörték a jelszavakat, szemben a tavalyi 25%-kal.

Megerősített védelem, csökkenő zsákmány

A legújabb trendek azt mutatják, hogy a zsarolóvírusbandák egyre célzottabban támadnak, és ha a nagy cégek tovább erősítik a védelmüket, a hackerek kénytelenek lesznek még kreatívabb módszerekhez nyúlni. Az adatszivárogtatás viszont nem ösztönöz egyre nagyobb fizetésre – épp ellenkezőleg, a pénz egyre kevésbé áramlik hozzájuk.

2025, adrienne, www.bleepingcomputer.com alapján

Share on Social Media