Miből állt a kétnapos zabdiéta?
A legintenzívebb időszakban minden étkezéshez zabkása került az asztalra, naponta összesen 300 gramm zab formájában. Mellé legfeljebb néhány szem gyümölcs vagy zöldség volt engedélyezett. A kontrollcsoport ugyanennyire szorította vissza a kalóriabevitelt, de ők nem ettek zabot. Mindkét csoportnál javultak az egészségi mutatók, de a zabkásás étrenden élőknél sokkal markánsabb csökkenést regisztráltak a káros koleszterinben. Sőt, a pozitív változás még hat héttel később is kimutatható maradt. Arra lehet következtetni, hogy a szív- és érrendszeri kockázatok kifejezetten jól mérsékelhetők ezzel a radikális, de rövid kúrával.
A bélflóra átalakulása is szerepet játszhat
A vizsgálat során kiderült, hogy a zabban gazdag étrend már két nap alatt átalakította a résztvevők bélmikrobiótáját. Megnőtt bizonyos mikrobák aránya, amelyek olyan anyagokat termelnek, mint például a fenolos vegyületek – köztük a ferulsav –, amelyek a koleszterin-anyagcserére is kedvezően hatnak. Ez főként azért fontos, mert a bélbaktériumokat ma már kulcsszereplőként tartják számon az emberi anyagcsere-folyamatokban. Bizonyos baktériumtörzsek ráadásul segítik az aminosavak, például a hisztidin lebontását is, amelyet a szervezet inzulinrezisztenciát növelő vegyületté alakíthat, ha nincs, ami semlegesítse.
A múltból visszatérő gyógyászati ötlet
A zabkúra nem teljesen új találmány: a múlt század elején Carl von Noorden német orvos sikerrel alkalmazta cukorbetegeknél, mielőtt modern gyógyszerek javítottak volna a helyzeten. Az új kutatásban ugyan nem cukorbetegek, hanem anyagcsere-zavarban szenvedők szerepeltek, de az eredmények alapján a régi módszer akár újra teret nyerhet – főként azoknál, akiknél már rizikófaktorok, például túlsúly vagy magas vérnyomás jelentkeznek.
Rövid, intenzív kúra: hatásosabb, mint a mértékletes, hosszú távú zabfogyasztás
Külön érdekesség, hogy egy néhány napos, intenzív, zabban gazdag időszak többet használt, mint a hathetes, enyhébb zabfogyasztás: amikor utóbbi csoport csak 80 gramm zabot evett naponta bármiféle további étrendi korlátozás nélkül, látványosan kisebb volt a javulás. Ez arra utal, hogy a radikális, átmeneti zabdiéta időről időre ismételve jelentősen hozzájárulhat a koleszterinszint kordában tartásához, és akár a cukorbetegség megelőzéséhez is.
Így zajlott a kutatás
A vizsgálatban 68-an vettek részt, közülük 32-en vitték végig a programot: a zabos csoportban 17-en, a kontrollcsoportban 15-en maradtak a végéig. Az összes résztvevőt véletlenszerűen sorolták be, így kizárták, hogy a csoportok közti különbségeket bármi más befolyásolja. A fő paramétereket – vérnyomás, súly, derékbőség, testzsír – minden fázisban azonos módon ellenőrizték, és a laboratóriumi elemzések során a mintákat kiértékelő szakemberek nem tudták, hogy kitől származnak az egyes vér- vagy székletminták.
A vérmintákat főként az LDL-koleszterin és a dihidroferulsav mennyisége miatt vizsgálták, a székletmintákból pedig speciális RNS-analízissel határozták meg a bélbaktériumfajokat és az általuk termelt metabolitokat. Végül a vizsgálat minden részlete arra mutat, hogy a kétnapos, szigorú zabdiéta nemcsak gyorsan, de tartósan csökkenti a káros koleszterinszintet, miközben a bélflórát is jó irányba tereli.
