
Új szokások az irodában: vízhűtős csevej helyett tudatos kapcsolatépítés
Ahogy az idősebb, tapasztaltabb munkatársak szívesebben dolgoznak otthonról – részben meglévő kapcsolataik és tapasztalatuk okán –, úgy a Z generáció fiatal tagjai gyakrabban maradnak az irodában fiatalabb társaikkal. Ez nemcsak új közösségi helyzetet teremt, de új munkahelyi trendeket is elindít.
Különösen fontos kiemelni, hogy a híres vízhűtős beszélgetéseknek ma már tudatosabb szerepük van: a friss diplomások felismerték, hogy kapcsolatokat kell építeniük, ha előre akarnak lépni. Például Weirong Li kommunikációs szakember már heti öt napot tölt az irodában, miközben főnökei inkább a hibrid vagy a távoli munkavégzést választják. Az idősebbek ezt azzal indokolják, hogy ők már bizonyítottak, nekik nincs szükségük személyes jelenlétre a kapcsolati háló bővítéséhez.
A fiatalok tudatosan keresik a lehetőségeket: LinkedIn-en írnak rá tapasztaltabb kollégákra, vagy akár hideg e-maileket is küldenek, még ha csak virtuálisan is. Spontán, de nagyon is céltudatos beszélgetésekből építkeznek – a Z generáció számára ez már a karrier természetes része.
Mégis, a fizikai irodai jelenlét társasági szempontból is fontos: sokan szervezett programokon, fiataloknak szóló eseményeken keresztül próbálnak új kapcsolatokat építeni. A 25 éves Vivek Haria például több mint tíz ilyen rendezvényen vett részt Londonban, mert az irodában magányosnak érezte magát az idősebb kollégák hiánya miatt.
Őszinteség, stílus, önazonosság: ebben erős a Z generáció
A Z generáció egyértelműen elmosódó határokat hozott a munkavállalói szerepek között: bátran vállalják önmagukat, és nem választják szét a személyest a szakmaitól. Náluk teljesen természetes a sportcipő, Birkenstock papucs vagy a laza öltözék, ahogyan a kötetlen, informális kommunikáció is.
Mady Lanni PR-vezető elmondása szerint eszébe sem jutna elegáns nadrágban és magassarkúban dolgozni; inkább nap mint nap papucsban jelenik meg. Még a megbeszéléseken is inkább a földön ülnek a szék helyett, vagy a legérdekesebb babzsákokat foglalják el.
Ez az önazonosság és értékközpontúság a beszélgetéseiken is átszivárog: fontos nekik, hogy azt mutassák, akik valójában, és ne csupán a hivatalos munka szerepébe bújjanak. Li szerint ez valódi szupererő számukra: kimutatják, mit gondolnak, mit képviselnek, milyen értékeik vannak – mindez pedig maradandóvá teszi őket a cégben.
Mentalitásváltás: a mentális egészség központi téma
Korábban a mentális egészség tabutéma volt a munkahelyen, a Z generáció viszont ezt is nyíltan kezeli. Egy globális, 10 ezer főt magába foglaló felmérés szerint már 51% tartja a mentális és fizikai jóllétet a siker legfontosabb mércéjének – a pénzügyi javakat, karriert vagy családi kapcsolatokat is megelőzve.
A Z generáció tagjai rendszeresen beszélgetnek egymással lelkiállapotukról, akár ebédszünetekben is, és szívesen mélyítik el kapcsolataikat a puszta felszínes csevegésen túl. Lanni szerint a fiatalok nyíltabbak egymással, gyakran barátokká is válnak a munkatársakból, ettől oldottabb és hatékonyabb a közös munka. Sőt, tipikus mentális egészségnapokat is kezdeményeznek, és egyre jobban elvárják, hogy a cégek támogassák ezt.
Az MI az új munkahelyi kolléga
A generatív MI alkalmazása soha nem látott lendülettel terjed a Z generáció körében. Ők azok, akik már napi szinten használják, legyen szó tartalomkészítésről, adatelemzésről, projektmenedzsmentről vagy egyéb feladatokról. Különösen fontos kiemelni, hogy a 25 éves Gracie Lissick szerint ez igazi csúcspillanat a fiatalok számára – ők segítenek a csapatnak áttörni az MI bevezetésében és rutinszerű használatában.
A felmérések szerint a Z generációs dolgozók 57%-a naponta használ MI-t, ezzel élen járnak a digitalizációban. Ez előnyt jelent a munkahelyen, hiszen technológiai érzékenységet és jövőorientált gondolkodást mutatnak a vezetők felé.
Li úgy tapasztalja, hogy az MI nemcsak a hatékonyságot növeli, de segít áthidalni a fiatalokat érő tudáshiányt, önbizalomhiányt és mentorhiányt is: mintha egy 0–24-ben elérhető digitális coach vagy pilóta lenne, aki sosem fáradt, és nincs előítélete.
Mi változik, ha a fiatalok jelennek meg az irodában?
Mindezt figyelembe véve a Z generáció olyan új normákat vezet be, amelyek szabadabb, őszintébb és technológiailag fejlettebb munkahelyeket eredményeznek. Ők már nem ijednek meg a vízhűtős beszélgetéstől vagy attól, hogy papucsban dolgozzanak, és bátran kérdezik egymástól: hogy vagy lelkileg? A vállalati légkör így nemcsak rugalmasabb, hanem emberibb is lett – persze mindezt MI-vel és azonnali csoportchattel megtámogatva.