Az első tesztrepülések tanulságai
A Long March 12A első fokozata metánüzemű hajtóművei segítségével szuperszonikus sebességgel száguldott keresztül a légkörön, majd végül egy lakatlan, mintegy 320 kilométerrel távolabb fekvő területen csapódott be a Góbi-sivatag szélén. Leszállás előtt nem sikerült megfelelően lefékezni, így nem tudott landolni az előre kijelölt területen. Hasonlóan járt pár hete a Zhuque-3 nevű rakéta is, amelyet egy magáncég, a LandSpace fejlesztett. Bár mindkét indítás elérte elsődleges célját, a visszanyerhető fokozatok visszahozatala még nem sikerült.
Különösen fontos kiemelni, hogy Kína még csak most tanulja az újrahasznosítható rakéták visszahozatalának buktatóit
Mindkét kínai rakéta ugyanazt az elvet alkalmazza, mint a SpaceX: propulziós, azaz hajtóművekkel végzett visszatéréssel próbálják visszahozni a rakétafokozatokat, de a kínai rakéták nem tengeri uszályokon, hanem a sivatag közepén próbálnak meg földet érni.
Új rakéták a láthatáron
Miközben a kínaiak folyamatosan optimalizálják visszatérési rendszerüket, a piacon további, hazai fejlesztésű, újrahasznosítható rakéták is érkeznek. A közeljövőben olyan kereskedelmi rakéták emelkedhetnek a magasba, mint a Tianlong-3, a Kinetica-3 és a Hyperbola-3 – mindegyik visszanyerhető első fokozattal. A Hosszú Menetelés 10 egy szupernehéz rakéta lesz, amellyel Kína űrhajósait a Holdra kívánja juttatni.
Kína az űrverseny élbolyában marad
Idén 89 kínai rakétaindítást jegyeztek fel, ami ugyan csak a fele az Egyesült Államok indításainak, de világszinten meghatározó. Ha az újrahasznosítható rakéták rendszerbe állnak, sokkal olcsóbbá és gyakoribbá válhatnak az indítások. Ez új korszakot nyithat a kínai űrkutatásban, hasonlóan ahhoz, amit a SpaceX Falcon 9 megjelenése okozott az Egyesült Államokban.
