Római fürdők és vulkáni anyagok
A templomot Hadrianus valószínűleg betegsége idején rendelte meg, hogy a komplexumon belül fürdőként működjön. A rómaiak számára a fürdők nemcsak a tisztaságról, a kényelemről és a társasági életről szóltak, hanem a gyógyulásról is. A Vénusz-templom helyszíne, a Phlegrái-mezők, folyamatos földmozgásnak van kitéve, így az épület ma hat méterrel a jelenlegi felszín alatt áll.
Különlegessége éppen az, hogy a markáns földtani aktivitás ellenére is fennmaradt, és ez a rendkívüli fennmaradás évtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat. Míg a római beton és habarcs fejlettségét már sokan kutatták, a geomateriálok alkalmazása kevésbé volt ismert terület.
Kézműves precizitás és importált anyagok
A kutatások szerint a habarcs alapját mész adja, amelyhez jelentős mennyiségű vulkáni szemcse keveredett – ugyanezek a töredékek megtalálhatók a téglákban is. Fontos megjegyezni, hogy a vulkáni kőzeteket feltehetően szándékosan adták hozzá, méghozzá nem is helyben bányászták, hanem a Vezúv környékéről hozták el – például a könnyű, építészetben és kertépítésben is népszerű szkóriát.
Ezáltal sikerült a Vénusz-templomot időtállóvá tenni. Ennek fényében a kutatók abban bíznak, hogy a vizsgálatban feltárt kémiai összetétel segíthet új, korszerű építőanyagokat kifejleszteni, és hozzájárulhat a Vénusz-templom, valamint más római műemlékek megőrzési stratégiájának javításához.
