Az aszályok hatása: a civilizáció hanyatlása
Hosszú ideje vita tárgya, hogy mi okozhatta a társadalom bukását. Most tudósok kimutatták: ismétlődő, egyenként több mint 85 évig tartó aszályok döntő szerepet játszottak a civilizáció összeomlásában. Ezek a szárazságok egyre súlyosbodtak, ami miatt a lakosság nagy része a még elérhető vízforrásokhoz vándorolt. Végül az egész térség városai elnéptelenedtek; az utolsó nagy városokat körülbelül 3500 évvel ezelőtt, egy évszázadig tartó aszály idején hagyták el végleg. Ez egybeesett a műveltség hanyatlásának és a tömeges elvándorlásnak az időszakával.
Klímaszimulációk és bizonyítékok
A kutatók három globális klímamodell segítségével rekonstruálták az 5000 és 3000 évvel ezelőtti csapadékmennyiséget és hőmérsékletet. Mindegyik eredménye egységesen jelezte az aszályokat. A hidrológiai modellek azt mutatták, hogy a folyók és tavak vízszintje folyamatosan csökkent, ezért a települések egyre közelebb húzódtak a megmaradt vízforrásokhoz. Az eredményeket ellenőrzésképpen barlangi cseppkövek növekedését is vizsgálták, amelyek lassabban képződnek kevés csapadék esetén, a tavak üledékrétegei pedig szintén rögzítették a száraz időszakokat. Mindezek alapján nagyon valószínű, hogy az Indus-völgyi civilizáció bukásában kulcsszerepet játszott a klímaváltozás.
A tudományos világ reakciói
A kutatás eredményeit független szakértők is méltatták. Kiemelték, hogy a folyók hanyatló vízhozama megmagyarázza, miként módosult a településszerkezet és a mezőgazdaság, illetve hogy az alkalmazott modellezés minden korábbinál árnyaltabban mutatja meg az éghajlatváltozás ősi kultúrákra gyakorolt hatását.
