A méhlepény mint első védelmi vonal
A méhlepény létfontosságú szerepet játszik a magzat fejlődésében, hiszen elválasztja a magzat keringési rendszerét az anyáétól, ugyanakkor lehetővé teszi a tápanyagok, az oxigén és a hormonok átjutását. A tudomány már régóta tudja, hogy a levegőben lebegő apró szennyező részecskék képesek eljutni a méhlepényhez, és ott felhalmozódni az immunsejtekben. Most azonban részletesebben vizsgálták, hogyan változtatja meg ezeknek a sejteknek a működését a való életből származó szennyező anyagok jelenléte.
Laboratóriumi modell: közel a valósághoz
A kutatók egészséges, időre született, vajúdáskor felajánlott méhlepényeket használtak, amelyeket mesterséges perfúziós rendszerhez csatlakoztattak, hogy minél jobban utánozzák az anyaméhen belüli állapotokat. A módszer lehetővé tette, hogy a kutatók mindkét – anyai és magzati – oldal tápanyag- és oxigénellátását, hormontermelését, vérnyomását és immunsejtjeinek viselkedését figyelemmel kísérjék körülbelül hat órán keresztül.
A perfúziós rendszerhez csatlakoztatott 13 méhlepény közül 6-ot kontrollként nem tettek ki szennyezésnek, míg 7-nél különböző időtartamú – 30 és 300 perc közötti – légszennyezési expozíciót szimuláltak. A felhasznált szennyező anyagokat forgalmas, napi átlagban 28 000 autós kereszteződésből gyűjtötték 2017 tavaszán, és az úgynevezett finom szállóport (PM2.5) vizsgálták, amelynek átmérője 2,5 mikrométernél kisebb.
Szennyezés hatása: kollagén- és hormonális változások
Már félórányi szennyezésnek kitett méhlepényeknél is jól látható kollagénelváltozásokat tapasztaltak. Ez a fehérje felelős a méhlepény szöveteinek szervezettségéért, tömörségéért – a szennyezés hatására azonban a kollagén lazábbá, rendezetlenebbé vált. Egyórás expozíció után a méhlepény az emberi chorion gonadotropin (hCG) nevű hormont is nagyobb mennyiségben kezdte termelni, amely főképp az első trimeszterben fontos, de a második trimeszterben kórosan magas szintje összefüggésbe hozható a preeklampsziával.
A kutatás tehát arra utal, hogy a légszennyezés hozzájárulhat a hCG-szint emelkedéséhez, bár ezt további vizsgálatoknak kell megerősíteniük.
Gyulladásos immunválasz: út a preeklampsziához?
Az egyik legaggasztóbb eredmény a Hofbauer-sejtek átalakulása: szennyezés hatására az eddig nyugvó, gyulladáscsökkentő sejtek gyulladásos állapotba kerültek. Ez a változás jellemző a preeklampsziára is, amikor a méhlepény hajlamosabb trombózisra és elégtelenségre, és ennek következtében romlik az oxigénellátás az egész szervezet számára.
Mindemellett a laboratóriumi beállítás kevésbé tükrözi a hosszú távú, terhesség alatti folyamatos expozíció hatásait, és csak teljesen érett méhlepényeket vizsgáltak – korábbi, fejlődő szakaszban lévő szerveket nem.
Megelőzés: személyes vagy társadalmi felelősség?
Ennek fényében felmerül a kérdés: mit tehetünk? Bár a kutatók szerint gyógyszeresen akár enyhíthető lenne a légszennyezés okozta gyulladás, az igazi megoldás a szálló por (PM2.5) mennyiségének csökkentése lenne. Ehhez viszont társadalmi szintű beavatkozás szükséges, hiszen a várandós nőknek már így is elég sok kihívással kell szembenézniük.
A tanulmány hangsúlyozza, mennyire fontos, hogy a városokban élő várandós nők érdekében a döntéshozók érdemi lépéseket tegyenek a levegő minőségének javítására – hiszen már rövid távú kitettség is komoly következményekkel járhat az anya és a magzat számára.
Mindezek ellenére egyéni szinten nincsenek egyértelmű lépések, amelyekkel minden várandós meg tudná védeni magát – a megelőzés kulcsa inkább közösségi szinten keresendő.
