A város-pusztító aszteroida közeleg – a Hold lehet a célpont
A James Webb űrteleszkóp első ízben vizsgálta a 2024 YR4 jelű aszteroidát, amely 2032 decemberében veszélyesen megközelíti a Földet és a Holdat. A kutatások szerint a Föld biztonságban van, de a Holdra való becsapódás továbbra sem zárható ki.
Az aszteroidát először 2024 decemberében fedezték fel földi teleszkópokkal. Eredetileg körülbelül 55 méteres átmérőt becsültek, amit később a James Webb mérései alapján 60 méterre pontosítottak. Ez az épület nagyságú objektum a számítások szerint akár egy városnyi területet is elpusztíthatna, ha elérné a Földet, azonban a legújabb megfigyelések megerősítették, hogy ennek esélye 0%. A Holdra történő becsapódás esélye viszont 2%.
Veszélyek és pályaelemzések
Az aszteroida pályája keresztezi a Föld Nap körüli keringési útvonalát, így kezdetben fennállt az ütközés kockázata. Az első kalkulációk szinte 10%-os esélyt adtak arra, hogy a 2024 YR4 a Földbe csapódik, de a NASA további elemzései ezt a valószínűséget nullára csökkentették. A pályáját részletesen tanulmányozták a James Webb infravörös érzékelői segítségével, amelyek a felszíni hőmérséklet és a fényvisszaverődés alapján pontosabb adatokat nyújtottak az aszteroida méretéről és összetételéről.
A földi teleszkópok által érzékelt látható fény alapján nehéz egyértelműen következtetni az aszteroida méretére, mivel az nagyban függ a felszín fényvisszaverő képességétől. A JWST mérései szerint a 2024 YR4 kevésbé visszaverő és hűvösebb, mint korábban feltételezték – valószínűleg sziklás összetételű. A teleszkóp megfigyelései során öt órán át figyelte az aszteroida forgását, amely körülbelül 20 percet vesz igénybe.
Holdi becsapódás: történelmi lehetőség
Egy esetleges holdi becsapódás nem jelentene fenyegetést a Föld számára, de tudományos szempontból páratlan lehetőséget kínálna. A Hold felszínét eddig is számos aszteroida érte, de egy ismert pályájú és méretű objektum becsapódásának valós idejű megfigyelése példátlan esemény lenne.
Andy Rivkin csillagász szerint az esemény segíthet jobban megérteni a kráterképződés folyamatát. Alan Fitzsimmons asztrofizikus szintén lelkesedik az ötletért, mivel egy új holdi kráter keletkezése és annak elemzése rengeteg adatot nyújthatna a tudomány számára.
A következő megfigyelési periódust 2025 májusára tervezik, hogy még pontosabb adatokat szerezzenek a 2024 YR4 pályájáról és Holdra való becsapódásának valószínűségéről.
Az amerikai LexisNexis, a világ egyik legnagyobb elemzőcége, nemrég elismerte, hogy adatlopás áldozatává vált, ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy a hackerek csak elavult, lényegtelen adatokat szereztek meg...
📞 Érdemes megvizsgálni, hogy a hazai AT&T-felhasználók számára ténylegesen előrelépés-e a szolgáltató most bejelentett új mobilcsomag-választéka, vagy csak újracsomagolt, jól ismert konstrukciókról van szó...
🤓 A kiberbiztonság új korszaka bontakozik ki, ahol az önállóan cselekvő mesterséges intelligencia (MI) ügynökök alapjaiban változtatják meg az erőviszonyokat...
A Google közelgő laptopplatformja, az Aluminium OS, 2026-ban debütálhat, és komoly hangsúlyt helyez a modern munkafolyamatokra és a termelékenységre...
Egy francia egészségügyi szoftvercég, a Cegedim Santé rendszerét súlyos, célzott kibertámadás érte, amely során érzékeny betegadatok milliói kerültek veszélybe...
Továbbá a téli reggelek egyik legnagyobb bosszúsága az elektromos autók tulajdonosai számára, amikor hirtelen, drasztikusan lecsökken járművük hatótávolsága...
Az Apple legújabb fejlesztése, az M5 Pro és M5 Max, új szintre emeli a MacBook Pro teljesítményét: a világ jelenlegi legfejlettebb professzionális laptopprocesszorai mutatkoznak be...
🔏 Érdekes felvetés, hogy a legújabb kibertámadások éppen egy régóta elfogadott, megbízhatónak vélt technológiai szabvány, az OAuth hibakezelésében rejlő hiányosságokat használják ki...
Annak vizsgálatára, hogy az érzelmi kötődés mennyire alapvető szükséglet: egy Japánban élő, Punch nevű hím makákó története bejárta a világot, miután anyja elhagyta őt, később pedig társai is kirekesztették az Ichikawa City Állatkertben...
A mai Magyarország területén, az újkőkorszakban élt emberek temetkezési szokásai és munkaelosztása jóval árnyaltabb képet mutatnak, mint azt sokáig gondoltuk...
Felmerül a kérdés, hogy a James Webb űrteleszkóp új felfedezései vajon választ adnak-e arra, hogyan születtek az univerzum első óriáscsillagai, és miként jöttek létre a legelső szupermasszív fekete lyukak...
Egy lényeges szempont, hogy a Yellowstone Nemzeti Parkban a farkasok és a pumák között állandó a feszültség, de ennek oka nem feltétlenül az, amire elsőre gondolnánk...
A kutatóknak sikerült feltárniuk, miért képesek bizonyos agysejtek sokkal jobban ellenállni az Alzheimer-kór egyik fő károsító tényezőjének, a toxikus tau fehérjének, mint mások...
