A város-pusztító aszteroida közeleg – a Hold lehet a célpont
A James Webb űrteleszkóp első ízben vizsgálta a 2024 YR4 jelű aszteroidát, amely 2032 decemberében veszélyesen megközelíti a Földet és a Holdat. A kutatások szerint a Föld biztonságban van, de a Holdra való becsapódás továbbra sem zárható ki.
Az aszteroidát először 2024 decemberében fedezték fel földi teleszkópokkal. Eredetileg körülbelül 55 méteres átmérőt becsültek, amit később a James Webb mérései alapján 60 méterre pontosítottak. Ez az épület nagyságú objektum a számítások szerint akár egy városnyi területet is elpusztíthatna, ha elérné a Földet, azonban a legújabb megfigyelések megerősítették, hogy ennek esélye 0%. A Holdra történő becsapódás esélye viszont 2%.
Veszélyek és pályaelemzések
Az aszteroida pályája keresztezi a Föld Nap körüli keringési útvonalát, így kezdetben fennállt az ütközés kockázata. Az első kalkulációk szinte 10%-os esélyt adtak arra, hogy a 2024 YR4 a Földbe csapódik, de a NASA további elemzései ezt a valószínűséget nullára csökkentették. A pályáját részletesen tanulmányozták a James Webb infravörös érzékelői segítségével, amelyek a felszíni hőmérséklet és a fényvisszaverődés alapján pontosabb adatokat nyújtottak az aszteroida méretéről és összetételéről.
A földi teleszkópok által érzékelt látható fény alapján nehéz egyértelműen következtetni az aszteroida méretére, mivel az nagyban függ a felszín fényvisszaverő képességétől. A JWST mérései szerint a 2024 YR4 kevésbé visszaverő és hűvösebb, mint korábban feltételezték – valószínűleg sziklás összetételű. A teleszkóp megfigyelései során öt órán át figyelte az aszteroida forgását, amely körülbelül 20 percet vesz igénybe.
Holdi becsapódás: történelmi lehetőség
Egy esetleges holdi becsapódás nem jelentene fenyegetést a Föld számára, de tudományos szempontból páratlan lehetőséget kínálna. A Hold felszínét eddig is számos aszteroida érte, de egy ismert pályájú és méretű objektum becsapódásának valós idejű megfigyelése példátlan esemény lenne.
Andy Rivkin csillagász szerint az esemény segíthet jobban megérteni a kráterképződés folyamatát. Alan Fitzsimmons asztrofizikus szintén lelkesedik az ötletért, mivel egy új holdi kráter keletkezése és annak elemzése rengeteg adatot nyújthatna a tudomány számára.
A következő megfigyelési periódust 2025 májusára tervezik, hogy még pontosabb adatokat szerezzenek a 2024 YR4 pályájáról és Holdra való becsapódásának valószínűségéről.
💡 Az utóbbi időben egyre több fejlesztő használja a jól ismert curl-to-bash parancsokat, hogy parancssori eszközöket telepítsen különböző weboldalakról – anélkül, hogy alaposan ellenőrizné a letöltött kódot...
Fizetős iOS appok és játékok, amik ingyenesek a mai napon. Four Last Things (iPhone/iPad)A Four Last Things egy point-and-click kalandjáték, amelyben reneszánsz kori festményekből készült látványvilágban játszhatsz...
Az Egyesült Államokban újabb nagy csapás éri a luxusáruházakat: a Saks Fifth Avenue és a Neiman Marcus anyavállalata további 15 üzletet zár be, köztük 12 Saks Fifth Avenue-t és 3 Neiman Marcust, miközben tovább csökkenti adósságát...
Érdemes megvizsgálni, hogy a tengerparti erdők, például a mangrovék ültetése milyen elképesztő előnyökkel járhatna környezetünk és gazdaságunk számára...
🗑 Évtizedes huzavona után végleg elkaszálták az Exploration Upper Stage (EUS) fejlesztését, amelynek célja az volt, hogy a Space Launch System (SLS) rakétát erősebbé tegye...
Miért fontos március 7.? Konstantin császár vasárnapi pihenőnapja, Alexander Graham Bell telefonja, a remageni híd elfoglalása és a selmai Véres vasárnap mind ezen a napon történt – fordulatok, amelyek birodalmakat, technológiát és jogokat formáltak...
🌱 Miközben az örök fiatalság titkát egykor a mesés Ifjúság forrásában keresték, a legújabb kutatások szerint a válasz jóval közelebb lehet: a saját bélmikrobáinkban...
⚠️ Nagy vitát kavart az Egyesült Királyság kormányának terve, hogy az MI-cégek – például a Google vagy az OpenAI – szabadon felhasználhassák szerzői joggal védett tartalmakat MI-modellek tanítására...
Erre utal többek között az is, hogy a Samsung Androidos böngészője mostantól nem Internet, hanem egyszerűen csak Browser néven fut a legújabb eszközökön...
Az Anthropic vezérigazgatója, Dario Amodei bíróságon támadja meg a Védelmi Minisztérium döntését, miután hivatalosan is értesítették a céget az ellátásilánc‑kockázati besorolásról...
Háromezer évvel ezelőtt Kína belső területein radikális társadalmi változások és drámai népességcsökkenés következett be, amelyet hosszú ideig talány övezett...
Az okostelefonokkal és mindenféle beépített mikrofonnal telített világban egy őszinte beszélgetés szinte lehetetlenné vált – mindenhol ott leselkednek a folyamatosan figyelő eszközök...
😎 Komolyan mondom, hogy ma már a tini fiúk nem egymásnak súgják, mit írjanak a csajoknak, hanem inkább a ChatGPT-hez rohannak, ha üzenetről vagy az első lépésről van szó...
A nagy MI-pánik újra dübörög, de az igazság az, hogy hiába tanulnak a szoftverek kódolni, mémeket gyártani, csetelni, vagy akár jogi esettanulmányok villámgyors összefoglalására, nem hiszem el, de a laptopos melósok többsége most sem lett munkanélküli...
Az ausztrál koalák példája új reményt ad a veszélyeztetett fajoknak. A tudósok genomikai vizsgálatai szerint még a jelentős genetikai szűkületek sem szükségszerűen okoznak végzetes beltenyésztési depressziót, vagyis egy állatfaj nem feltétlenül hal ki a genetikai változatosság csökkenése miatt...
⚡ Fontos kérdés, hogyan lehetne a napenergiát hatékonyabban átalakítani villamos energiává. Nemrégiben a Cambridge-i Egyetem tudósai olyan elképesztően gyors elektronmozgást figyeltek meg, amely teljesen átírhatja a napenergiával kapcsolatos elgondolásokat: az elektronok mindössze 18 femtoszekundum – vagyis kevesebb mint 20 billiárdod másodperc – alatt száguldottak át a napelemekben használt anyagon, egyetlen molekularezgés alatt...
