A tudomány nagy kudarca: miért nem jelezhetők előre a földrengések?

A tudomány nagy kudarca: miért nem jelezhetők előre a földrengések?
Egy lényeges szempont, hogy a földrengések előrejelzése jelenleg még mindig lehetetlen, noha a kutatók minden eddiginél közelebb kerültek a célhoz korszerű műszerekkel és új megfigyelési módszerekkel. A világ egyik legismertebb „földrengés-laboratóriumában”, Kaliforniában, Parkfield városában évtizedeken át reménykedtek abban, hogy sikerül áttörést elérni: a híres San Andreas-törésvonal mentén itt rendszeresen, átlagosan 22 évenként reng a föld.

A földrengéskutatás örök kritikája

Mindennapos, hogy egy-egy nagyobb földrengés után az online cikkek alatt sértő vagy lemondó hozzászólások jelennek meg – sokan nem értik, hogy a földrengéstani szakma miért nem tud olyan pontos előrejelzéseket adni, mint az időjárás-előrejelzés. Noha jogosnak tűnhet a csalódottság, érdemes belegondolni: attól még, hogy egyes súlyos betegségeket sem sikerül gyógyítani, nem szabad lemondani a kutatásról.

A történések után rendre újraindul a találgatás: mi okozza a földrengéseket, hányszor ismétlődnek, előrejelezhetők-e valamilyen égi vagy természeti jelenség, netán jól ismert hiedelmek (telihold, ízületi fájdalom, túl sok eső) alapján. Akad, aki ezekhez képest túl egyszerűnek tartja a hivatalos magyarázatokat.

Parkfield és az ismétlődő mintázat

A San Andreas-törésvonal Parkfieldnél lévő szakasza különösen érdekes, hiszen történelmileg nagyjából azonos időközönként, hasonló méretű (jellemzően 6,0 magnitúdós) földrengések történtek. Ami igazán szokatlan: a nagyobb földrengések (1922-ben, 1934-ben és 1966-ban) szinte tökéletesen ugyanolyan szeizmogramokat produkáltak. Ráadásul az 1934-es és 1966-os rengés előtt is 17 perccel jelentkeztek előrengések – ugyancsak egyező jelekkel.

Különösen fontos megjegyezni, hogy ilyen tökéletesen egyező felvételek csak akkor születhetnek, ha ugyanaz a törésfelület aktiválódik, és ugyanazzal a mérőberendezéssel, ugyanabban a közegben rögzítik a hullámokat – ez maga a természetes laboratórium.

A nagy kísérlet reményei és csalódásai

A ’80-as évektől Parkfield környékén példa nélküli műszerparkot telepítettek: nagy érzékenységű szeizmográfok, alig 200 méteres mélységben feszültségmérők, mágneses érzékelők, felszíni elmozdulásmérők kerültek a földbe, abban a reményben, hogy 90–95%-os biztonsággal megmondhatják, mikor jön a következő rengés. Úgy gondolták, 1985 és 1993 között biztosan bekövetkezik. Szinte minden részletet próbáltak feltárni a feszültség időbeli eloszlásától kezdve a törés szerkezetén át a környező kőzetek szerepéig.

Bár mindenki évekig várta a nagy pillanatot, a várt nagyságú földrengés végül csak 2004-ben következett be, az előrejelzett időpont után 11 évvel. Az egész kutatás ezért kemény kudarcélménnyel járt – de a tudósokat nem törte meg végleg: folytatták a vizsgálatokat.


Miért olyan nehéz előrejelezni?

Különösen fontos kiemelni, hogy minden törésvonal más és más, rengeteget még nem is ismerünk, a régi földrengésekről nincs részletes adatbázis, ráadásul a Föld mélyének szerkezete, összetétele és számos paramétere gyakorlatilag láthatatlan marad. Nem tudni, milyen mélyre nyúlik a törésvonal, lapos vagy görbe-e, mennyire sima vagy érdes, hogy érintkezik-e más törésekkel, hogyan kapcsolódik a felszíni mérésekhez a mélybeli deformáció, és így tovább. Ennél fogva a jóslás legfeljebb valószínűségekkel operálhat.

A földrengésveszély feltérképezése és a jövő

Bár nem létezik tökéletes előrejelzés, a legtöbb országban már vannak jó térképek a földrengésveszélyről, és ezek alapján mérnökök, biztosítótársaságok, építészek tudatosabban készülnek. Az alapkutatásoknak köszönhetően – kicsit úgy, mint a radiológia világában – egyre pontosabban megjósolható, hogyan viselkedik egy felszín vagy egy épület egy adott rengés idején, ami önmagában is komoly előrelépés.

A kutatások folytatódnak: próbafúrásokkal elemzik a kőzeteket, laboratóriumi vizsgálatokkal modellezik az extrém mélységi és hőmérsékleti viszonyokat, sőt, a földrengések hullámai által „átvilágítják” a Föld belsejét. Modern műholdas technológiák – InSAR, LiDAR, GPS – segítenek feltérképezni, hol gyűlik a legnagyobb feszültség a kérgen.

A MI és a riasztórendszerek új reménye

Különösen fontos kiemelni, hogy világszerte folynak olyan kutatások, ahol mesterséges intelligenciát (MI) és nagy mennyiségű digitális adatot hívnak segítségül a földrengések jobb megértéséhez, valamint olyan riasztórendszereken dolgoznak, amelyek legalább néhány másodperccel a nagyobb rezgések előtt figyelmeztetik a lakosságot. A jelenlegi kutatások azzal kecsegtetnek, hogy egyszer talán a Föld mélyének minden törésénél mikroérzékelők millióit telepíthetik, valós idejű adatokat figyelve – vagyis közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy szó szerint kristálygömbön keresztül lássuk a törések belső életét.

Bár ma még nem tudunk pontosan előrejelezni, minden beruházás a tudományba és technológiába közelebb visz a célhoz. A legbiztosabb, ha felelősen bánunk a földrengésveszéllyel, és hozzászokunk ahhoz, hogy a Föld aktív, mozgó bolygó – hacsak nem vágyunk Szibéria vagy az észak-kanadai fagyott síkságok hűvös nyugalmába, együtt kell élnünk a rengésekkel.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján

Legfrissebb posztok

MA 09:43

A klímakatasztrófa árnyékában: 2025 sem lett rekord meleg

🌡 2025 nem lett a valaha mért legmelegebb év, de ettől még nem lélegezhetünk fel...

MA 09:29

A legjobb ingyenes MI-kurzusok: most te is belevághatsz

📚 Az MI világa viharos tempóban fejlődik, és aki nem akar lemaradni, most elképesztő lehetőség előtt áll...

MA 09:23

A Ring és a mesterséges intelligencia szövetsége: az okosotthonok új korszaka

Nehéz elhinni, de néha egy egész vállalkozás sorsát egy váratlan tragédia vagy technológiai áttörés fordítja meg...

MA 09:09

Az űrben készül a holnap: jönnek a lebegő gyárak

Képzelj el egy automata 3D nyomtatót, amely a világűrben lebegve gyárt fontos alkatrészeket földi vagy űrbéli felhasználásra...

MA 09:03

Az Android 17 végre leszámol a bosszantó újításokkal?

Az Android 17 fejlesztése teljes gőzzel zajlik, és úgy tűnik, két nagy UI-változást is hoz a következő frissítés...

MA 08:58

Az első elektromos BMW M: négy motorral robban a forradalom

Érdemes megvizsgálni, miként emeli új szintre a vezetési élményt a BMW első, teljesen elektromos M-modellje, amelynek érkezése 2027-re várható...

MA 08:50

Az MI-kolléga, aki mindig melletted dolgozik: itt a Claude Cowork

🤝 A Claude fejlesztője, az Anthropic most bemutatta a Claude Cowork nevű újdonságát, amelynek célja a monoton irodai munka automatizálása...

MA 08:43

A testünket elárasztó mikroműanyag: tényleg van ok a rettegésre?

A mikroműanyagok jelenlétéről szóló riasztó kutatási eredmények újra reflektorfénybe kerültek, ugyanis egyre több tudós kérdőjelezi meg a szenzációs megállapításokat...

MA 08:29

Az Anthropic nagy fordulata: reflektorfényben a belső műhely

💡 Mike Krieger, az Instagram társalapítója, aki két éve csatlakozott az Anthropic MI-céghez, most új szerepet kap: társelnökként vezeti a Labs nevű belső inkubátort...

MA 08:22

Az AZ Monica kórház megbénult egy kibertámadástól

A belga AZ Monica kórház kénytelen volt leállítani minden szerverét, miután kedd hajnalban kibertámadás érte...

MA 08:16

Az új VoidLink kártevő rejtve csap le a Linux-szerverekre

Egy fejlett, kifejezetten felhőalapú Linux-környezetekre fejlesztett kártékony szoftver, a VoidLink jelent meg a színen...

MA 08:08

A mesterséges intelligencia észreveszi, amit az orvosok nem: halálos vérsejtek

💉 Egy új fejlesztésű MI-rendszer forradalmasíthatja a leukémia és más vérbetegségek diagnosztizálását...

MA 08:02

Az MI nem alszik: a Sakana AI forradalmasítja a vállalati ügynököket

🖥 A japán Sakana AI egyedülálló sikert ért el az AtCoder Heuristic Contesten (AHC058), ahol bonyolult optimalizációs problémákat kellett megoldani – ezek jóval összetettebbek a szokásos teszteknél, amelyeken az MI-ügynökök rutinszerűen átsiklanak...

MA 07:57

A Pixel 10a ismét rózsaszínben térhet vissza

A Pixel 10a hamarosan érkezik, és minden jel szerint a Google ismét előhozza a tavaly nagy sikert aratott élénk rózsaszínt – hivatalos nevén berry...

MA 07:50

Az MI és az űrverseny átírja 2026 szabályait

Hatalmas fordulat előtt állunk az egészségügyben, a gyógyszerkutatásban és az űrkutatásban: 2026-ra teljesen átalakulhatnak ezek az iparágak az MI és az új technológiák miatt...

MA 07:44

Az első holdszálló már foglalható – mindössze 1 millió dollár előleggel

Az űrturizmus új korszaka még el sem kezdődött, de máris van, aki egyenesen a Holdat célozza...

MA 07:36

Az Apple ellopta a Google mesterséges intelligenciáját?

Az iPhone-tulajdonosok évek óta szenvednek Siri butaságaitól: az asszisztens éjszaka is képes felkelteni, ha rosszkor állítod be az ébresztőt, és meg sem kérdezi, reggel vagy este szeretnéd-e hallani...

MA 07:29

Az új YouTube-gomb irritál – vagy csak mi reagáljuk túl?

😬 Újabb változtatás érkezett a YouTube mobilalkalmazásába: mostantól a komment beküldésére használt ikon már nem a megszokott fekete-fehér nyíl, hanem egy fehér nyíl egy élénkpiros körben...

MA 07:15

Az új szuper-MI kártevő észrevétlenül hódítja meg a Linuxot

Egy eddig ismeretlen, VoidLink névre keresztelt keretrendszer tűnt fel Linux-rendszereken, amely minden korábbinál fejlettebb, moduláris támadókészletet kínál a hackereknek...