A póker paradoxona
A texasi hold’emben a játékosok két saját lapjukból és az asztalon közösen elérhető lapokból próbálnak meg ötlapos, minél erősebb kombinációt kialakítani. A lapok erőssége mögött a matematikai valószínűség áll: például a full (három azonos + két azonos lap) ritkább, mint a flöss (öt azonos színű lap), így a full erősebbnek számít. Viszont rövid paklis, azaz 36 lapos pókerben, ahol a 2-estől 5-ig minden lap hiányzik, a flöss esélye jelentősen alacsonyabb, emiatt a rangsor is megváltozik, és a flöss gyakrabban előzi meg a fullt – további paradoxon pedig, hogy a két pár kevesebbszer fordul elő, mint az egy pár, mégis nagyobb eséllyel nyer.
Miért pont 52?
Christopher Williamson informatikus kiszámította: 13 rang négy színben (összesen 52 lap) a legkisebb pakliméret, ahol a hagyományos kezek erősségi sorrendje hajszálpontosan együtt mozog a valószínűségi sorrenddel – kivéve a leggyengébb, úgynevezett magas lappal. Matematikailag a legjobb az volna, ha minden színből 23 rang lenne, azaz 92 lapból állna egy pakli, de ez már aligha férne a kezünkbe vagy az asztalra.
Minden döntés: matek
A profi játékos Nikita Luther szerint lenyűgöző, mennyire összetett a póker matematikai háttere. Szerinte annyi réteg, rejtett összefüggés létezik már az alapjátéknál is, hogy akár egy életen át lehet kísérletezni. Az persze történelmi hagyomány, hogy a standard pakli 52 lapból áll, de most már a matematika is igazolta a múltat.
