Mindent beborító titokzatosság
A Starshield-műholdak a SpaceX Starlink rendszerének egy külön, kifejezetten az amerikai kormány számára fejlesztett ága. Nagyon kevés információ áll rendelkezésre arról, pontosan hány műhold kering már a Föld körül (becslések szerint több mint 200 darab), illetve hogy milyen feladatokat látnak el. Az viszont biztos, hogy többnyire az amerikai Nemzeti Felderítő Hivatal (NRO) üzemelteti őket, néhányat pedig az amerikai Űrerő. Maga a Starshield program 2022-ben indult, és az Egyesült Államok már körülbelül 667 milliárd forintot költött rá.
Az amatőr csillagász nagy felfedezése
Scott Tilley, aki hobbicsillagászként korábban már elveszített és újra megtalált kémműholdakat, most is teljesen véletlenül botlott bele az anomáliába. Egy elgépelés miatt olyan frekvenciasávra hangolta műszereit, amelyet műholdak szinte sosem használnak. Emiatt bukkant rá a különös jelekre, amelyekről később – más amatőr csillagászok megfigyeléseit átnézve – kiderült, hogy minden bizonnyal a Starshield-műholdaktól származnak. Nem elhanyagolható tényező, hogy ezek a sugárzások 2025 és 2110 megahertz között zajlanak – ez eredetileg földi felküldésre (uplink) fenntartott sáv, most azonban a műholdak visszasugároznak a Földre (downlink). Ezzel megsértik az ENSZ-hez tartozó Nemzetközi Távközlési Unió szabályait, amely a világűr frekvenciáit koordinálja.
Lehetséges következmények, szakmai viták
A sugárzások a műholdak titkos helyzetét is felfedhetik, emellett zavarhatják a közelben lévő más műholdakat, amelyek akár rosszul reagálhatnak a földi parancsokra. Emiatt az egész űrfelügyelet számára kockázatot jelenthet. Van, aki szerint azonban – mivel még nem jelentettek konkrét zavart más eszközöknél – korai lenne pánikot kelteni. A most detektált jeleket 170 Starshield-műhold bocsátja ki, így minden jel arra utal, hogy szervezetten, szándékosan történik mindez. Nem elhanyagolható, hogy a SpaceX részéről semmilyen hivatalos kommentár nem érkezett az ügyben.
Nem először kavarnak port a SpaceX műholdjai
Nem ez az első alkalom, hogy a SpaceX műholdjai gondot okoznak űrrádiókommunikációs ügyekben. 2023-ban derült ki, hogy az első generációs Starlinkek akaratlanul is kisugároznak gyenge jeleket, amelyek zavarják a rádiócsillagászokat. A mostani Starshield-jelenség mellett 2024-ben az is kiderült, hogy a második generációs műholdak még erősebb, nem szándékolt elektromágneses sugárzást (UEMR) bocsátanak ki. Mivel a SpaceX műholdflottája már 6500 darabból áll, és ezek körülbelül 60 százaléka jelenleg aktív, a probléma a jövőben súlyosbodhat. Egyes becslések szerint 2050-re már akár 100 000 aktív műhold keringhet a Föld körül.
Nem elhanyagolható, hogy bár az új Starshield-jelek várhatóan nem okoznak komoly gondot a rádiócsillagászatnak, ezek is bocsáthatnak ki valamilyen formában zavaró sugárzást, amely tovább nehezíti a világűr kutatását.
