A meglepő felfedezés története
A Taung-gyermek koponyáját 1924-ben fedezték fel Dél-Afrikában, egy mészkőbányában. A történet innen még kalandosabb: a lelőhelyen először egy páviánkoponyára bukkantak, amit a bányászok adtak át a helyi vállalatnak, majd az Dart egyik diákjához, Josephine Salmonshoz került. Dart azonnal ráharapott a lelet lehetőségére, és amikor geológus kollégája, Robert Young kapcsolatba lépett a bányászokkal, hamarosan egy újabb koponyadarab – egy agyöntvény – került elő. Ezt Young személyesen vitte el Dartnak, aki azonnal felismerte a jelentőségét.
Ráadásul Dart leírása szerint már az első pillanatban, amikor a kőkupacban meglátta az endokranális öntvényt, megérezte, hogy valami korszakalkotó került a kezébe. Ahogy a kőzet kettévált, feltárult a Taung-gyermek arca, és Dart 40 napon át megszállottan vizsgálta a koponyát.
Egy új ősemberfaj születése
Elemzését a Nature című tudományos folyóiratban publikálta 1925. február 7-én, ahol az újonnan felfedezett előembert Australopithecus africanusnak nevezte el. Ez volt az első alkalom, amikor a tudósok szinte teljes, ősi emberős koponyát találtak; anatómiailag egy hatéves gyermeknek felelt meg, de későbbi kutatások szerint talán csak hároméves lehetett. Az is valószínű, hogy a Taung-gyermek lány volt.
Fontos megjegyezni, hogy mivel a koponyát nem eredeti helyén találták, a pontos kora sokáig vitatott volt: a legfrissebb becslések szerint mintegy 2,58 millió éves lehet.
Egy változó családfa
Az A. africanus évtizedekig számított az ember közvetlen elődjének. 1974-ben azonban Etiópia Afar tartományában feltárták Lucy nevű, 3,2 millió éves Australopithecus afarensis maradványait, ami új fejezetet nyitott az emberi leszármazásban. Úgy tűnik, hogy Lucy faja letaszította a trónról a Taung-gyermeket, de néhány újabb lelet alapján akár ismét felmerülhet, hogy az A. africanus is közvetlen ősünk lehetett.
