Miért kerülnek előtérbe a tartósítószerek?
A tartósítószerek főként abban segítenek, hogy az élelmiszerek hosszabban eltarthatók legyenek, a termékek ne romoljanak meg idő előtt. Bár laboratóriumi vizsgálatokban már bebizonyosodott, hogy egyes anyagok károsíthatják a sejteket, illetve a DNS-t, eddig kevés konkrét, az emberi egészséget érintő összefüggő adat állt rendelkezésre. Mostanra az is kirajzolódott, hogy a valóságban, nagy populációkat vizsgálva is kimutatható a kapcsolat néhány gyakran használt adalék és a daganatok megjelenése között.
Hosszú távú és nagyszabású kutatás
A NutriNet-Santé kohorszvizsgálat 105 260, átlagosan 42 éves, döntően női résztvevőt követett 7,5 éven át; az összes alany daganatmentes volt a kezdéskor. Rendszeresen, részletesen jegyezték, hogy milyen, konkrét márkájú élelmiszereket fogyasztanak, az egészségügyi adatokat pedig kérdőívek, halálozási és orvosi nyilvántartások alapozták meg. Az utánkövetési időszakban összesen 4 226 rákos esetet azonosítottak (többek között 1 208 mellrák, 508 prosztatarák és 352 vastagbélrák).
Mely tartósítószerek bizonyultak kockázatosnak?
A vizsgálat 17 tartósítószer hatását elemezte – például citromsav, lecitin, összes szulfit, aszkorbinsav, nátrium-nitrit, kálium-szorbát, kálium-nitrát, nátrium-aszkorbát, kálium-metabiszulfit vagy ecetsav. Ezeket két kategóriába sorolták: antioxidáns és nem antioxidáns; utóbbiak elsősorban a mikrobák növekedésének gátlásán, illetve a romlás lassításán keresztül hatnak. A legtöbb tartósítószer (összesen 11) nem mutatott összefüggést a rákkal.
Ugyanakkor több egyedi hatóanyag – főleg nem antioxidáns szerek – kockázatosnak bizonyult. Például a kálium-szorbát 14%-kal növelte az összes rák kockázatát, míg a mellrák esélyét 26%-kal emelte. Az összes szulfit 12%-os, a kálium-nitrát 13%-os általános rákkockázat-növekedéssel társult; utóbbi a mellrák esélyét 22%-kal növelte. A nátrium-nitrit főként a prosztatarák esetében volt jelentős – 32%-kal nagyobb esélyt mértek. Emellett az acetátok összessége 15%-os, az ecetsav önmagában 12%-os rákkockázat-növekedéssel társult.
Az antioxidánsok közül csak az összes eritorbát és a nátrium-eritorbát adatai bizonyultak aggasztónak.
Mi lehet a biológiai magyarázat?
A kutatók feltételezik, hogy ezek a tartósítószerek az immunrendszert és a gyulladásos folyamatokat is befolyásolhatják, ami közrejátszhat a daganatképződésben. Mivel megfigyeléses tanulmányról van szó, ok-okozati összefüggés kimondása nem lehetséges; az eredményekben egyéb, nem mért tényezők is szerepet játszhattak.
Hogyan változhat a szabályozás és a vásárlói szokások?
A vizsgálat nagysága, részletessége és az utánkövetés időtartama miatt az eredmények mégis figyelemre méltók. A szakértők szerint ideje újraértékelni bizonyos adalékok biztonsági szintjét, akár szigorúbb alkalmazási szabályokkal vagy egyértelműbb jelölésekkel. Az Egyesült Államokban például kiemelik, hogy a tartósítószerek az eltarthatóságot és az olcsóbb élelmiszer-ellátást is szolgálják, ami elsősorban az alacsonyabb jövedelmű rétegek számára fontos.
Ugyanakkor a szabályozásnak egyensúlyt kellene teremtenie a tartósítás jelentette előnyök és a felmerülő egészségi kockázatok között. Szükség lehet a tartósítószer-tartalom kötelező feltüntetésére, rendszerszintű nemzetközi monitorozásra, akár hasonlóan a transzzsírsavakhoz vagy a nátriumhoz. Egyéni szinten is fontos tanács, hogy a feldolgozott húsok és az alkohol mennyiségét érdemes visszaszorítani, valamint lehetőség szerint friss, kevéssé feldolgozott ételt válasszunk.
Összefoglalásként megjegyezhető, hogy egyes elterjedt élelmiszer-tartósítószerek napi szintű fogyasztása nem elhanyagolható mértékben növelheti a rák kockázatát, ezért a vásárlói döntések és a szabályozás újragondolása is indokolt lehet.
