A szaturnuszi hold izgalmas titka: újabb jelek az élet lehetőségére

Enceladus, a Szaturnusz hatodik legnagyobb holdja ismét a tudományos érdeklődés középpontjába került. A Cassini űrszonda (Cassini) 2017-ben befejeződött küldetése során fedezte fel, hogy a hold déli pólusán hatalmas vízgőz-gejzírek törnek fel, amelyek akár 9600 kilométer magasra is elérnek, és egy sós vízóceánból származhatnak, amely a jégréteg alatt rejtőzik. A James Webb űrtávcső (James Webb Space Telescope) ezt a jelenséget nemrég megerősítette.

Új szerves anyagok azonosítása

A legfrissebb kutatások szerint a tudósok a Cassini által gyűjtött adatokban új típusú szerves anyagokat találtak a gejzírek anyagában – bizonyos molekulák ilyen formáját most azonosították először. Ez tovább növeli a lehetséges kémiai folyamatok összetettségét a hold felszíne alatt, és növeli Enceladus lakhatóságának esélyeit. Már korábban is találtak szerves anyagokat és sókat a Szaturnusz E-gyűrűjének jégszemcséiben, amelyek Enceladusból származnak.

Mi jöhet még?

Bár ezek a felfedezések még nem jelentik azt, hogy biztosan van élet az Enceladuson, arra utalnak, hogy biológiai szempontból fontos anyagok keletkezhetnek a holdon. Az Európai Űrügynökség (ESA) támogatja a további kutatásokat, és 2042 körül indítana küldetést, amely egy keringő egységgel és egy leszállóval vizsgálná a déli pólus környékét életnyomok után kutatva.

2025, adrienne, science.slashdot.org alapján

Share on Social Media