Hogyan működik most az OTC-rendszer?
A gyógyszerek szabadon forgalmazhatóvá (over-the-counter, azaz OTC) válásához először egy szigorúan szabályozott, egységes előírásrendszerre van szükség, amelyet az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) hagy jóvá. Ezeket az előírásokat minden gyártónak be kell tartania. Kivételt csak akkor tesznek, ha egy adott gyógyszert magasabb dózisban vagy más betegségre alkalmaznak, mint amit a címkén feltüntettek.
Lehetőség van arra is, hogy egy cég kezdeményezze egy receptköteles gyógyszer teljes vagy részleges vény nélküli kiadását. Az ilyen kérvényeket tudományosan, szigorúan vizsgálják, hogy ténylegesen biztonságos legyen a klinikai felügyelet nélküli alkalmazás.
Valóban elérhetőbbé válnának a gyógyszerek?
Bár az intézkedés nagyban megkönnyítené bizonyos gyógyszerek elérését, például gyorsabbá és kényelmesebbé tenné a vásárlást, ugyanakkor komolyabb felelősséget rakna a betegek vállára. Az embereknek pontosan kellene tudniuk, hogyan szedjék helyesen a készítményeket, és milyen gyógyszer–gyógyszer, illetve gyógyszer–élelmiszer kölcsönhatásokra kell figyelniük. Emiatt a helytelen használatból eredő kockázatok növekedhetnek.
Érdemes kiemelni, hogy már van példa sikeres átminősítésre: például bizonyos fogamzásgátló tabletták (birth control), valamint allergiaellenes orrspray-k korábban is elérhetővé váltak recept nélkül. Ezek helyi hatású szerek, ahol minimális a rendszerszintű mellékhatások veszélye.
Milyen gyógyszerek lehetnek veszélyesek szabad kiadásban?
Szigorúan kerülendő, hogy addiktív hatású, klinikai felügyeletet vagy rendszeres ellenőrzést igénylő szerek vény nélkül beszerezhetők legyenek. Az olyan gyógyszerek, amelyeknél a hatásos és a toxikus dózis közötti különbség (terápiás ablak) igen szűk – például egyes szív- vagy légzőszervi készítmények –, különösen kockázatosak lehetnek. Ezek beállítása, adagolása rendszeres orvosi kontroll nélkül könnyen túladagoláshoz vagy hatástalansághoz vezethet.
Szintén komoly veszélyt jelentenek azok a gyógyszerek, amelyeket függőség, illetve visszaélés szempontjából kontrollálnak: ilyenek például a különböző nyugtatók, benzodiazepinek vagy a kábító hatású készítmények. Még az egyszerűnek tűnő fájdalomcsillapítók – például az acetilszalicilsav vagy a paracetamol – is okozhatnak komoly májkárosodást túladagolás esetén.
Az időszakos, alkalmi használatra szánt gyógyszereket – például megfázás vagy allergia elleni szereket – könnyebb lehet szabad forgalomba engedni, de a krónikus betegségek kezelésére használt szerek, illetve az összetettebb adagolású vagy beadású (például injekciós) gyógyszerek továbbra is felügyeletet igényelnek.
Biztosítás és valódi hozzáférés
A javaslat nemcsak szakmai szempontból megosztó, hanem gazdasági oldalról is gondokat okozhat. Az egészségbiztosítások általában nem finanszírozzák az OTC-készítmények árát, így jelentős többletköltségek hárulhatnak az emberekre, különösen azokra, akik eddig 3500–10500 forintért (10–30 USD-ért) jutottak hozzá a vényköteles gyógyszerükhez.
A nyílt vitára és fokozatos, szigorúan szabályozott változtatásra lenne szükség – érdemes mindent alaposan mérlegelni. Az egész rendszer átalakítása csak úgy lehet biztonságos, ha minden kockázatot felmérnek, és csak azok a gyógyszerek kerülnek le a vényköteles listáról, amelyeknél bizonyított a biztonságos, önálló alkalmazás.
