
Keményebb tél, keményebb akku
A jelenlegi elektromos autók többsége lítiumion-akkumulátort használ, amelyek ugyan nagy energiasűrűséget nyújtanak, de hidegben lelassulnak, csökken a teljesítményük, és jelentősen tovább tart a töltésük. Ezért számít szenzációnak a CATL új fejlesztése: a Naxtra névre keresztelt nátriumion-akkumulátor az eddigi tesztek szerint akár mínusz 50 Celsius-fokon is megbízhatóan működik, míg lítiumion-társaik hasonló körülmények között már szinte teljesen használhatatlanokká válnak.
Sőt, a CATL állítása szerint a Naxtra akku mínusz 30 Celsius-fokon (azaz mínusz 22 Fahrenheit-fokon) majdnem háromszor nagyobb kisütési teljesítményt nyújt, mint a kínai piacon leginkább elterjedt, olcsó LFP (lítium-vasfoszfát) akkuk. Akár mínusz 40 Celsius-fokon is képes elérni a töltöttségi szintjének 90 százalékát. Ez különösen előnyös lehet Kanadában, Észak-Európában vagy az USA északi államaiban.
Miért bírja jobban a sóakku a fagyot?
A nátriumion-akkumulátor működése abban tér el a klasszikus megoldástól, hogy lítium helyett a jóval olcsóbb és széles körben elérhető nátriumot használja. A nagyobb méretű nátriumionok gyengébb kötést alakítanak ki az elektrolittal, így még vastagabb, hidegben lassabb folyadék esetén is könnyebben vándorolnak a katód és az anód között. Ez azt eredményezi, hogy a nátriumion-akkumulátorok kevesebbet veszítenek teljesítményükből hideg időben, és kevésbé hajlamosak a hirtelen elhasználódásra.
Az új akkuk csomagolása is forradalmi: a cellák közvetlenül a pakkban kapnak helyet, külön modulok nélkül, így kevesebb anyagra és kisebb súlyra van szükség, ami tovább növeli az energiasűrűséget. Ez a fejlesztés jelenleg körülbelül 30 százalékkal drágább gyártást jelent, mint a lítiumion-akkuké, de a gyártók szerint sorozatgyártásban a költségek csökkenni fognak.
Mennyit bír az új generáció?
A CATL szerint a Naxtra energiasűrűsége elérheti a 175 Wh/kg-ot, ami már megközelíti a ma használt lítium-vasfoszfát akkumulátorok szintjének mintegy 90 százalékát. A legújabb modell laboratóriumi körülmények közt akár 400 km-es hatótávot is elérhet a CLTC mérési ciklus alapján, bár ez a gyakorlatban inkább 300 km körül alakulhat. Összehasonlításként: az első nátriumionos próbálkozások (például a Chery 2023-as gyártásában) alig 170 km-es hatótávolságot kínáltak, és nem voltak sikeresek.
Ha valóban helytáll ez az új típus a nyári és téli szélsőségek között, a nátriumion-technológia olcsóbb, fenntarthatóbb és végre hidegben is megbízható alternatívát jelenthet. Sőt, ha az autók piacképes áron érkeznek, rövid távon akár fel is forgathatják az egész elektromosautó-piacot, különösen a hideg éghajlatokon. A fejlesztés azonban továbbra is kísérleti szakaszban jár: ténylegesen a mindennapi használatban derül majd ki, mennyit bír az új sóakku – vagyis hogy a laboreredmények megállják-e a helyüket a havas, fagyos reggeleken.
