
A művészettörténet pattanásai
A Santa Fe-ben található Georgia O’Keeffe Museum festményein például már évtizedek óta apró, pattanásszerű kiemelkedések, úgynevezett fémkarboxilát-szappanok képződnek. Ezek olyan kémiai reakciók eredményei, melyek során az ólom- és cinkalapú pigmentek fémionjai reakcióba lépnek a festék kötőanyagában lévő zsírsavakkal. A szappanok később felgyülemlenek, buborékszerűen szétfeszítik a festékréteget, vándorolnak a felszínen, végül pedig elfedik vagy rongálják a mű értékes részleteit.
Széthulló klasszikusok
Az ilyesfajta bomlás nemcsak O’Keeffe képein jelenik meg: Rembrandt vagy Corot művein is megfigyelhető. A New York-i Metropolitan Museum of Art kutatói azt vizsgálták, hogyan és miért alakulnak ki ezek a káros szappanok az olajfestményeken. A Rijksmuseum szakértői például az ólom-formiát jelenlétét igazolták Rembrandt festményeiben, míg más kutatók infravörös fénnyel vizsgálták a szappanok összetételét Corot egyik festményének felszínén.
Az igazi veszély: fény vagy páratartalom?
Eddig úgy hitték, hogy a fény roncsolja leginkább a festéket, ám egy 2020-as tanulmány szerint egyes károsodásokat főként a látogatók leheletéből eredő páratartalom okoz, főleg, amikor közel hajolnak egy-egy műhöz. A smaragdzöld festékek különösen érzékenyek a környezeti ártalmakra, ezért most az olasz Perugia Egyetem kutatói speciális szinkrotronsugárzásos módszerrel vizsgálták meg, pontosan mi idézi elő a pusztulást.
Pusztító eredmények
Az Intrika (Intrigue, 1890) című festmény smaragdzöld festékből vett mikromintáit elemezték – beleértve egy Munch-féle festéktubus anyagát is –, majd a folyamatokat laboratóriumi körülmények között is szimulálták. Kiderült: a fény és a páratartalom teljesen eltérő pusztítási utat indít be. Ha a festéket nedvesség éri, arzolit keletkezik benne: a réteg rideggé, szilánkossá válik. Ha erős fénynek van kitéve, a pigmentben lévő háromvegyértékű arzén oxidálódik, ötvegyértékű formát ölt, és egy vékony, fehér réteg jelenik meg a felszínen, a színek elhalványulnak.
Következésképpen a vizsgálatok szerint az Intrika (Intrigue) című festményt – és vélhetően sok más 19. századi műalkotást is – elsősorban a fény miatti pusztulás fenyegeti.
