Balhé az iszapban
A robot a Ria Formosa Nemzeti Park iszappadjain vadon élő rákközösségekbe „vegyült be”, és két cserélhető ollóval szerelték fel: egy átlagos és egy nagy méretűvel. A robot vezérlését Bluetooth-on, mobileszközről oldották meg. A szokatlan „újoncot” a nőstények gyorsan kiszúrták; néhány hím viszont másképp reagált: egy alkalommal az egyik igazi rák letépte Wavy Dave ollóját – a próbát ott kellett megszakítani és újraindítani.
Kié a legnagyobb olló?
Az óriásolló-lengetés komoly tét: ha a nőstény elfogadja a hím mutatványát, bemegy annak üregébe, és ott történik a megtermékenyítés. A kísérletből az is kiderült, hogy ha Wavy Dave a közelben volt, a valódi hímek hosszabban, de nem gyorsabban lengették ollójukat, viszont kivártak, amíg valóban nőstényt is láttak a közelben.
A MI és a rákverseny hatása
A valós rákhímek kevésbé vonultak vissza üregeikbe, ha Wavy Dave ollója kisebb volt az övékénél, viszont ha a robot nagyobb ollót mutatott, sokszor inkább el sem kezdték a versengést. A kutatók szerint a rákok ezzel energiát spórolnak, és csak akkor fektetnek többet a „show-ba”, ha valódi esélyt látnak a sikerre. Az MI-s robot segítségével jobban értjük, miként alkalmazkodnak ezek a kis állatok az új riválisokhoz, és hogy még a víz alatti show-businessben is csak annak érdemes nagyot villantani, akinek valóban van esélye a sikerre.
