Az első körös túlélők trükkje
A rák évente világszerte minden hatodik halálesetért felelős. A legtöbb esetben a daganatok először visszahúzódnak a kezelés kezdetén, majd valamilyen módon ellenállóvá válnak és visszanőnek. Általában ezt hosszú idő alatt bekövetkező genetikai mutációk okozzák, ahogyan a baktériumoknál az antibiotikumokkal szemben. Ezek a változások nehezen kezelhetők, mert kevés gyógyszerkombináció létezik ellenük. Az újonnan felfedezett mechanizmus viszont már a rezisztencia legelső fázisában működik, ráadásul nem igényel genetikai átalakulást, vagyis hamarabb támadható, mint eddig gondoltuk.
A halálenzim szerepváltása
A kutatók melanomát, tüdő- és emlőrákot vizsgálva fedezték fel, hogy a terápiát túlélő ún. perzisztens sejtekben egy, a sejthalálban normálisan fontos szerepet játszó fehérje, a DFFB (DNS-fragmentációs faktor B) alacsony szinten folyamatosan aktív marad. Ez az aktivitás nem elég erős ahhoz, hogy elpusztítsa a sejtet, de ahhoz igen, hogy a gátló jelekkel szemben ellenállóvá váljon, és így vissza tudjon nőni. Ha ezt a DFFB-fehérjét gátolják, a túlélő ráksejtek nyugalmi állapotban maradnak, és nem újulnak ki a terápia alatt. A DFFB egészséges sejtekben nem nélkülözhetetlen, de a rák perzisztens sejtjeiben annál inkább, így ígéretes célpontja lehet a jövő kombinált kezeléseinek, hogy tartósabb eredményeket lehessen elérni.
Ígéretes célpont a visszaesés ellen
Ez a felismerés új távlatokat nyithat az onkológiában: ha sikerül célzottan gátolni ezt a halálenzimet, az jelentősen csökkentheti a daganatok kiújulását, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a betegek hosszabb ideig tünetmentesek maradjanak.
