Élet a tűzhányó belsejében
A Popocatépetl mélyén minden mozgásban van. A kőzetek, gázok, magmakamrák és víztározók folyamatosan változnak, és ezek mozgása apró földrengéseket, rezgéseket vált ki. Egészen pontosan a terület szeizmográfjai másodpercenként száz mérést rögzítenek. A tudóscsoport, amely a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem (UNAM) Geofizikai Intézetének vulkanológiai részlegéhez tartozik, nem elégedett meg a Nemzeti Katasztrófa-megelőzési Központ (CENAPRED) által üzemeltetett 12 érzékelővel – összesen 22-t telepítettek, hogy pontosabban feltérképezzék, merre halad a magma.
Az elmúlt öt évben rendkívüli körülmények között kellett dolgozniuk: sárfolyamok, kitörések veszélye, extrém időjárás és az adatvesztéstől való félelem is nehezítette munkájukat. A mérésekből keletkező hatalmas adathalmazt mesterséges intelligencia segítségével elemezték, amely a Popocatépetl rezgéseit észlelve is tanult a világ más vulkánjainál alkalmazott algoritmusokból.
Áttörés: az első 3D-s keresztmetszet
A helyzet komolysága ekkor vált nyilvánvalóvá, amikor az adatokból végül 18 kilométer mélységig hatoló háromdimenziós képet sikerült alkotni a Popocatépetl belsejéről. Az új kép nem a gyermekkori tankönyvek egyszerű metszetábráira hasonlít: különböző mélységekben található, többszörösen elágazó magmatározókat és kőzetrétegeket mutat, amelyek főként a kráter délkeleti oldala alatt koncentrálódnak. Ennek alapján megállapítható, hogy a kitörések kockázata térben és időben is sokkal összetettebb, mint ahogy azt eddig feltételezték.
Az első, 15 évvel korábban készült képek még ellentmondó információkat szolgáltattak, nem voltak elég részletesek ahhoz, hogy a vulkáni felépítést vagy a magma pontos felhalmozódási helyét meg lehessen határozni. Az új technológia és a megnövelt műszerpark révén azonban most már pontosabb képet kaptunk a Popocatépetl rejtélyes gyomráról.
Egy „fenséges” vulkán mindennapjai
A vulkán mintegy 20 000 éve egy másik kráterben jött létre, és 1994 óta szinte folyamatosan aktív: majdnem naponta lő ki hamut, füstöt és gázt. Időszakosan magmadóm keletkezik a fő szellőzőnyílás felett, amely idővel összeomlik, és kitörést okoz – utoljára 2023-ban volt nagyobb esemény.
Vulkanológusok éjszakai expedíciókat tesznek, felszereléssel megpakolva, fenyveseken át emelkednek, majd vulkáni hamun és poros terepen haladnak, egészen 4 200 méterig jutva. Itt minden csendes, halkan remeg a föld, néha még az égből hulló hamu hangját is hallani lehet. Sötét éjszakákon a kráter narancsszínben izzik.
Természetes laboratórium és történelmi relikviák
A kutatócsapat a vulkán domboldalán egy fenyvesben táborozik, amely egyelőre védelmet nyújt a piroklasztikus kitörésekkel szemben – legalábbis amíg itt fák nőnek, addig viszonylagos biztonságban vannak. Kicsit feljebb már csak hamu és keményre száradt sárfolyam, az úgynevezett lahar okozta pusztulás emlékei. Innen fantasztikus kilátás nyílik: keletre a Pico de Orizaba, Mexikó legmagasabb vulkánja, és a már inaktív La Malinche; északon az alvó Iztaccíhuatl.
A vulkán szomszédságában még ma is találnak relikviákat: egy üveg tequila egy kis barlangban – az El Popo köldökének nevezett helyen – figyelmeztet arra, hogy a vulkánhoz zarándoklatok, pogány hagyományok, sőt a túlvilággal való kapcsolat keresése is kötődik.
A természet laboratóriumában dolgozni, közvetlenül látni, hallani és mérni a vulkán belső folyamatait – ez teremti meg a valódi tudást, mondják a kutatók. Megbízható, részletes adatokat akarnak adni a lakosoknak, hogy felkészültebben reagálhassanak, ha kitör a Popocatépetl.
Új kérdések, új kihívások
A többéves kutatás sikerei mellett kudarcok is akadtak: előfordult, hogy az állomás hónapok óta nem rögzített adatot, mert patkányok megrágták a vezetékeket, vagy egyszerűen lemerült az akkumulátor. Mégis, minden visszatérés, minden új mérés, minden letöltött adat közelebb visz a megértéshez.
Ennek alapján megállapítható, hogy ezek az adatok jelentősen javítják a kitörések előrejelzésének esélyeit, és azt is, hol halmozódik fel a legtöbb magma – a délkeleti oldal problémásabb. A 3D-s adatok révén sokkal gyorsabban és pontosabban lehet döntéseket hozni, ha vészhelyzet van.
Bár a projekt végére ért, rengeteg új kérdés és kihívás merült fel – a kutatók tudják, hogy még számtalan ismeretlen részlet rejtőzik a Popocatépetl mélyén. Az eredmények azonban már most is lendületet adnak újabb expedíciókhoz és még nagyobb sikerekhez.
