Szertartások nyomai
A neandervölgyiek gyakran temették el halottaikat barlangokban, s úgy tűnik, ennek szimbolikus jelentősége is lehetett. Találtak tőlük festett barlangrajzokat, kőbe vésett mintákat, sőt madártollakat és karmokat is, amelyeket díszítéshez használhattak. Nem kizárt, hogy alkalmaztak pszichoaktív növényeket is. Előfordult emellett kannibalizmus, amelyet néhány kutató szertartásos okokkal magyaráz. Ezekből a nyomokból arra lehet következtetni, hogy valamilyen rituális gyakorlat kialakulhatott náluk, akár a mai sámánizmushoz hasonlóan.
A vallás fogalma és a neandervölgyiek
A kutatók véleménye megoszlik abban, hogy a neandervölgyiek ténylegesen vallásosak voltak-e – ez persze attól is függ, hogyan definiáljuk a vallást. Ha vallásnak azt tekintjük, amikor valaki szertartásokkal a természetfeletti lényekhez fordul, néhány szakember szerint a neandervölgyiek eljutottak idáig. Patrick McNamara idegtudós szerint például rituális kannibalizmust is folytattak, „oltárokat” építettek koponyákból mély barlangokban, sőt medveáldozási szokásokat is követtek. Gyakran találtak barlangok mélyén medvekoponyákat körberakva, rituális tárgyként elhelyezve.
Másként gondolkodtak, mint mi
Robin Dunbar, az Oxfordi Egyetem evolúciós pszichológusa viszont úgy véli, hogy a neandervölgyiek vallásossága egészen más lehetett, mint a mai emberé. Az ember szofisztikált „mentalizációs” képessége – azaz mások és önmagunk érzéseinek tudatos megértése – valószínűleg nem volt náluk olyan fejlett, hogy bonyolult hiedelemrendszert, „teológiát” alakítsanak ki. De nem kizárt, hogy megélték a titokzatosság, varázslat, elragadtatottság élményét – akár konkrét dogmák nélkül is.
Az agy szerepe és a határok
Az emberi agyban lévő precuneus nevű terület különösen fontos a vallásos élmények megélésében és a világ értelmezésében. A neandervölgyiek agyszerkezete különbözött a mai emberéétől, és a kutatók szerint náluk ez a terület kevésbé volt fejlett – ez korlátozhatta a képességüket arra, hogy elvont mentális tereket vagy képzelt lényeket alkossanak, ami a komolyabb teológiák alapját képezi.
Bastien Kuipers, a Leideni Egyetem régésze szerint még mindig nem tudjuk biztosan, hogyan gondolkodtak a neandervölgyiek. Nem kizárt, hogy a halottak eltemetése náluk inkább praktikus okból történt – például a bomló testek eltávolítása miatt –, mintsem vallási meggyőződésből. Így mindaz, amögött szellemi mélységeket sejtünk, még sokáig vita tárgya marad.
