
Koronalyuk a Napban: így születik a látvány
A Nap külső légkörének, azaz a koronának ritkább régiói időnként lehetővé teszik, hogy a töltött részecskékből álló napszél nagy sebességgel törjön ki az űrbe. Amikor ezek a részecskék elérik a Földet, összeütköznek a légköri oxigénnel és nitrogénnel, ennek eredménye a zöld, piros, kék és lila színű sarki fény (aurora). Az oxigén főleg zöld és piros fényt áraszt, a nitrogén pedig kékes-lilás árnyalatokat.
A vihar erőssége – mikor és hol érdemes nézni
A Space Weather Prediction Center előrejelzése szerint ma éjszaka közepes erősségű (G2-es) geomágneses vihar várható, de a brit Met Office arra is felhívja a figyelmet, hogy egy erősebb (G3-as) vihar sem kizárt. Ezek a viharok nem ritkák, de elég intenzívek ahhoz, hogy a sarki fény látványos legyen.
A sarki fény főleg éjfél táján, naplemente után vagy napkelte előtt a legjobban látható – akár ezer kilométerre is megfigyelhető attól a ponttól, ahol ténylegesen kialakul. A jelenség délebbre várhatóan már csak az Egyesült Államok északi peremén lesz észlelhető, és természetesen nem garantált, hogy mindenki számára feltűnik az éjszakai égbolton.
Meddig tart a tánc?
Az előrejelzések szerint a geomágneses aktivitás holnapra (június 26.) enyhül, csupán enyhe (G1-es) vihar várható, így aki látni szeretné az északi fényt (aurora borealis), annak ma éjjel érdemes próbálkoznia.