Így működik a kompresszoros páramentesítő
A kompresszoros páramentesítő beszívja a szoba levegőjét, majd azt átvezeti egy hideg fém felületen. Ott a nedvesség kicsapódik, lecsöppen, és a gép gyűjtőtartályába kerül. Miután eltávolította a vízcseppeket, a berendezés felmelegíti a levegőt, és így már száraz állapotban, szobahőmérsékleten fújja vissza a helyiségbe. Egyes modellekben szűrő is található, amely ugyan javítja a levegő minőségét, viszont kicsit csökkenti a hatékonyságot, mert a motornak erősebben kell átfújnia a levegőt a szűrőn.
Mit tud a szárítós páramentesítő?
A szárítós változat is levegőt szív be, de azt kondenzációs csöveken át egy nedvességszívó anyaggal, a deszikkáns kerékkel érintkezteti. Ez a kerék folyamatosan forog, és beszívja a levegő nedvességtartalmát. Amikor a kerék telítődik, egy kisebb ventilátor és egy fűtőszál közösen kiszárítják, miközben a keletkező meleg, párás levegőt visszavezetik a kondenzációs csövekbe. Az így képződő kondenzvíz ugyanúgy a gyűjtőtartályba kerül, a keletkezett meleg pedig a készülék visszafújja a helyiségbe.
Legfontosabb különbségek
Az egyik legnagyobb különbség, hogy a szárítós páramentesítő működése kifejezetten meleg levegőt termel – akár 10 °C-kal is emeli a kifújt levegő hőmérsékletét. Ez kellemes plusz lehet például ruhaszárításkor, de fűtésre önmagában nem alkalmas.
A kompresszoros modellek általában gazdaságosabban működnek a fűtött, szobahőmérsékletű terekben, méretük és teljesítményük pedig befolyásolják az üzemeltetés költségeit. Ugyanakkor, ha a hőmérséklet 15 °C alá esik, a kompresszoros gépek drasztikusan veszítenek a hatékonyságukból. Hideg pincékbe, garázsba, lakókocsiba, fűtetlen szobába tehát a szárítós típus a legjobb választás: ez ugyanis független a környezeti hőmérséklettől, és akár 10 °C alatt is gond nélkül működik.
