Mikroszkópia kompromisszumok nélkül
A mikroszkópok fejlődése mindig kompromisszumokkal járt: a visszavert fényt használó interferometrikus szórási mikroszkóp (iSCAT) már képes akár fehérjeméretű részecskéket is kimutatni, de szűk látóterű, így a teljes sejtet nem látja át. A kvantitatív fázismikroszkópia (QPM) ezzel szemben átfogó képet ad a sejtek 100 nanométer feletti szerkezetéről, ám a legapróbb részecskék elbújnak előle.
Kétféle fény, egyetlen felvétel
A japán mérnökcsapat egyszerre gyűjtötte össze az előre- és visszaverődő fényt egyetlen felvételen, így a teljes mérettartományban ábrázolni tudták a sejten belül zajló eseményeket. Ezáltal nemcsak a nagyobb sejtszervecskéket (mikro), hanem az egészen apró részecskéket (nano) is megfigyelték – például a sejthalál folyamatában, mindenféle mesterséges jelölés nélkül.
Új irány: vírusok és exoszómák vizsgálata
A kutatók legnagyobb kihívása az volt, hogy a két, eltérő úton terjedő fényjelekből zajmentesen és tisztán kinyerjék a fontos információkat. Rájöttek, hogy a különböző irányokból jövő fények mintázatából következtetni lehet a részecskék méretére és törésmutatójára, vagyis az egyes anyagok eltérően hajlítják a fényt. A következő cél: még kisebb részecskék — például exoszómák és vírusok — elemzése, sőt annak feltérképezése, miként halad a sejtek élete a pusztulás felé.
