Hálózatok a mindennapi élet mögött
Federico Capannoli, a Leiden Egyetem doktorandusza szerint nagyon kevés olyan társadalmi folyamat van, amelyet pontosan elemezni lehetne – de matematikailag modellezni már lehetséges. Ebben a felfogásban az emberek egy nagy hálózat pontjai, a pontok közötti kapcsolatok pedig azok a szálak, amelyek befolyásolják egymás világlátását. A hálózatok modellezése nemcsak a politikai vélemények, hanem a sejtmozgás vagy a fertőzések terjedése kapcsán is nagyon hasonló képletekkel írható le.
Választások: miért számít egyetlen influenszer?
A közelmúlt választásai tipikus példát adnak: mindenki önálló preferenciával (azaz saját véleményárnyalattal) indul, de a kampány hetei alatt a kapcsolatok – beszélgetések, meggyőzési próbálkozások – révén megváltozhat a vélemény. Capannoli modellezése szerint a konszenzus, vagyis az egységes vélemény kialakulásának ideje arányos a résztvevők számával, de jelentősen lerövidül, ha van néhány rendkívül jól összekapcsolt szereplő. Így például egy közösségimédia-sztár pillanatok alatt elérheti az egész csoportot, radikálisan felgyorsítva a nézetek elterjedését.
Előítéletek, manipuláció és a buborék-effektus
A modellek alkalmasak arra is, hogy bemutassák a manipuláció, például a politikai propaganda hatását. Ha egy hálózatban egy-egy kapcsolatnál magas a torzítás esélye, drámaian csökken a konszenzushoz szükséges idő. Ha viszont az előítélet alacsony, ez alig befolyásol bármit is.
Mi történik, ha a kapcsolatok is változnak?
A valóságban természetesen a barátságok is átalakulnak: eltérő vélemények miatt megszakadhatnak, vagy kialakulhatnak új kapcsolatok is. Ez az úgynevezett együttes fejlődés viszont oda vezethet, hogy a hálózat darabokra hullik, és kialakul a véleménybuborék: ellenséges, egymással már nem kommunikáló csoportok jelennek meg. Ennek belátása intő jel arra, hogy miért veszélyes az online világban kialakuló véleményzárványokba ragadni, és miért lenne érdemes időnként más nézőponttal is találkozni.
