A marsi űrszonda felfedte az idegen üstökös titkát

Földön kívüli látogatás a Marsnál

A 3I/ATLAS üstökös egy ismeretlen csillagrendszerből érkezett, és jelenleg hónapokon át bolyong a Naprendszer belső vidékein. Október 3-án közelítette meg a Marsot, így került a Mars körül keringő ESA- és NASA-szondák kamerái elé. Az ESA ExoMars Trace Gas Orbiter (TGO) kamerája 30 millió kilométerről (18,6 millió mérföld) tudta lefotózni, míg például a Mars Express számára túl halvány volt a jelenség.

A TGO képeiből animált GIF is készült: a fotókon egy homályos, fénylő pontként jelenik meg az üstökös, amint 210 000 km/h sebességgel száguld el a Mars közeléből.

Milyen adatokat mutatnak a képek?

Lényeges szempont, hogy a fénylő pont maga az üstökösmag, illetve a körülötte képződő kóma, amely az üstökös jeges felszínéből felszabaduló gázból és porból áll. Napközelség idején ez a kóma egyre nagyobb és ragyogóbb lesz, némelyik üstökös ekkor látványos csóvát növeszt. Bár most semmilyen csóva – vagyis üstökösfarok – nem látszik a fotókon, a kutatók szerint az üstökös mostani napközelségével a jövőben még fényesebb lehet a kómája és csóvája is.

A TGO kamerái eredetileg a vörös bolygó felszínének vizsgálatára készültek, nem pedig távoli és gyorsan mozgó objektumok részletezésére. Ezért az üstökös 10 000-100 000-szer halványabb, mint a Mars felszíne, így a képeken csak a kóma látható, a csóva nem. Ettől függetlenül az üstökös valószínűleg rendelkezik csóvával is.

Mi derülhet ki még?

Bár jelenleg nem sikerült újabb részleteket felfedezni az 5-11 km széles üstökös felépítéséről vagy összetételéről, az ESA tovább folytatja a képek elemzését, hogy esetleg így nyerjenek új információkat az objektumról. Időközben a Perseverance rover egy nyers fotója is felkerült a NASA adatbázisába (bár a kormányzati leállás miatt hivatalos megerősítés még nincs), amelyen egy fényes sáv utalhat az üstökös jelenlétére.

Az égi vándor igazán ritka vendég: az első két intersztelláris objektum, az ‘Oumuamua és a 2I/Borisov után ő a harmadik, és eddig úgy tűnik, ez a legnagyobb. Ennek fényében valószínű, hogy már milliárd éve száguld a galaxisban, és jóval idősebb, mint a Nap. Most a Nap túlsó oldalán jár, de decemberben ismét megpillanthatjuk távcsövekkel a Földről is. 2026 márciusában elhalad a Jupiter mellett, majd végleg búcsút int Naprendszerünknek.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján