A Mars tömege, ciklusok és jégkorszakok
A legállandóbbnak a 405 ezer éves excentricitási ciklus bizonyult, amelyet főként a Vénusz és a Jupiter határoz meg – ez a klímakritikus belső „metronóm” a Mars súlyától függetlenül stabil maradt. Azonban a rövidebb, nagyjából 100 ezer éves ciklusok, amelyek az eljegesedések ritmusát adják, már nagyrészt a Mars szerepén múlnak. Amint a Mars tömege nő a szimulációban, ezek a ciklusok meghosszabbodnak és erősebbé válnak.
Még feltűnőbb, hogy ha a Mars tömege zéró lenne, eltűnne a Föld egyik legfontosabb, 2,4 millió éves klímaciklusa is. Ez a lassú nagyciklus csak a Mars jelenlegi tömegének köszönhető – nélküle a besugárzás hosszú távú ingadozása megszűnne, amely a klíma alakulását jelentősen befolyásolja.
Bolygószomszédok és lakhatóság
Kiderült, hogy a Föld tengelyferdeségének jól ismert, 41 ezer éves ciklusa is a Mars gravitációjától függ: ha a Mars tízszer nehezebb lenne, ez a ciklus akár 45–55 ezer évre is kitolódhatna, teljesen átírva a jégkorszakok ritmusát.
Végül a kutatás eredménye más csillagrendszerek tanulmányozásánál is segíthet. Egy Föld-szerű bolygót masszív szomszédja gravitációja akár lakhatóbbá is tehet az évszakok kiegyenlítésével, vagy épp szélsőségesebbé formálhatja klímáját. A Föld klímaciklusai tehát nemcsak a Napról és a bolygónkról szólnak: a Mars láthatatlanul, mégis alapvetően befolyásolja, milyen az élet idelent.
