Az emberes küldetések előszobája
A NASA szerint ez a lenyűgöző látvány előrevetíti azt, amit az űrhajósok hamarosan személyesen tapasztalhatnak majd. Az Artemis programmal ismét emberek lépnek a Holdra (Artemis; Artemis), majd a Mars felfedezése is elkerülhetetlenné válik. A Perseverance 2021 februárjában szállt le a Jezero-kráterben (Jezero Crater), mostanra pedig már elérte a kráter peremének tetejét is.
A Mastcam-Z kamerarendszer 2025. május 26-án (a Mars-misszió 1516. napján) készítette el a részletes felvételeket. A pormentes, tiszta marsi égbolt kivételesen éles képet adott a tájról, és a színek kiemelésével jól láthatóvá váltak a különbségek a területek és az égbolt között.
Titokzatos „lebegő” kő
A kutatókat különösen izgatja egy nagyobb kődarab, amely egy sötét, félhold alakú homokhullámon ül, alig több mint 4 méterre a marsjárótól. Az ilyeneket „lebegő kőnek” nevezik, mert valószínűleg máshol keletkezett, és különféle tényezők – földcsuszamlás, víz vagy szél által – került a jelenlegi helyére. A tudósok szerint a homokhullám jóval később alakulhatott ki.
A képen balra lent egy világos, fehér kör alakú karcolás is látható: ez már a negyvenharmadik alkalom, hogy a Perseverance csiszolást végzett a Mars felszínén. Az alig ötcentis bemélyedést a rover fúrója hozta létre, hogy a felszín alatt rejtőző kőzeteket is elemezhessék, mielőtt mintát vennének.
Évmilliókon átívelő határ
A mozaik jobb szélén a marsjáró nyomai kanyarognak, majd 90 méterre eltűnnek a „Kenmore” nevű geológiai állomásnál. A kép felső részén jól kivehető a két eltérő kőzetzóna határa: a világosabb, olivinben gazdag kőzetek közelebb vannak a roverhez, míg a sötétebb, agyagos kőzetek valószínűleg sokkal idősebbek. Ez a terület a Perseverance egyik legősibbnek vélt pontja a Marson, és izgalmas betekintést kínál a bolygó múltjába.
