Az elhúzódó bemelegítés problémája
A sorozat korábban keményen odacsapott a szuperhősök világának – emlékezetes volt már az első évadban is, amikor kiderült, hogy a Supermanre hajazó Omni-Man valójában egy fasiszta idegen civilizáció által idetelepített kém, aki előkészíti a Földet a hódításra. Később azonban mintha jobban érdekelte volna a világépítés, mint az eredeti sztori folytatása; sok érdekes mellékszál akadt (Atom Eve története különösen jól sikerült), de időnként úgy tűnt, a sorozat csak toporog, ahelyett, hogy szuperhősökhöz méltó tempóban haladna előre.
Vissza-visszatérő ellenségek és unaloműzés
Az évad első részeiben Markot ismerős veszélyek várják: marsi kollektíva, kőbőrű gengszterek és rovarszerű idegenek, miközben próbál újra és újra helytállni a világ megmentésében. Világossá válik, hogy a történet tényleg csak akkor léphet tovább, ha ezek a fenyegetések végre eltűnnek. Hiába színes az animáció, szó sincs szombat délelőtti rajzfilmes status quóról, ahol minden rész nulláról indul újra.
Fókuszban a valódi tét
Szerencsére a szezon néhány rész után végre rátalál a fő csapásvonalra: előtérbe kerülnek a náciszerű viltrumiták, akik már az első évad óta Mark árnyékában leselkednek. Lassabban bontakozik ki ez a szál, de amikor Mark és az apja, Nolan, újra együtt harcolnak, végre elindul egy lendületesebb, célorientált történet. Az első, földi harcok lassan háttérbe szorulnak, többet vagyunk az űrben, és végre érezni, hogy valami tényleg történik.
Szűkös időkeret és feszes tempó
Az évad nyolcrészes, ebből hatot már láthattunk. Felmerül a kérdés: maradt-e elég idő arra, hogy az egész történeti ívet kielégítően lezárják? Az egyik izgalmasabb függővég után könnyű azt hinni, ez akár évadzáró is lehetne, de még két rész hátra van – talán minden fontos szál túlságosan felgyorsított tempóban fut majd ki.
Erős karakterek, meglepő fejlődés
A hangulat a szokásos magas szinten áll – a nyitóepizódok is hozzák a megszokott sci-fit, realisztikus karakterdrámával fűszerezve. Mark anyja, Debbie is önállóbb szálat kap: most először kezd túllépni azoknak a sebeknek a súlyán, amelyeket férje, Nolan ejtett rajta. Omni-Man, azaz Nolan karaktere még érdekesebb utat jár be: a visszavonulása után most önmaga megváltására törekszik, és szép lassan valóban hőssé válik – ebben J.K. Simmons hangjátéka különösen emlékezetes.
Táguló világ, árnyaltabb ellenségek
A viltrumiták társadalmába is mélyebb bepillantást kapunk: a visszaemlékezések árnyaltabbá teszik ezt a rendkívül gonosz, mégis összetett civilizációt. Bár továbbra is utálni fogod őket, haláluk néha mégis némi sajnálatot ébreszt.
Ennek fényében
A Legyőzhetetlen (Invincible) negyedik évadában a sorozat igazán felnőttkorba lép. Bár a kezdet lassú, az évad végére minden adott ahhoz, hogy Mark története soha nem látott fordulatot vegyen, Nolan pedig esélyt kapjon a megváltásra. A legfontosabb kérdés még mindig megválaszolatlan: sikerül-e a készítőknek méltó lezárást adni ennek a történetszálnak, és magasra tenni a lécet az ötödik évadra? Március 18-tól bárki bekapcsolódhat a Prime Videón; kiderül, hogy a Legyőzhetetlen képes lesz-e a végső nagy dobásra.
