A természet formálta fajták eredete
A természetes macskafajták közé tartozik többek között a maine coon, a szibériai macska, az orosz kék, a norvég erdei macska, a török van macska (Turkish Van) és az egyiptomi mau (Egyptian Mau) is. Ezek a fajták vadon élő ősökből származnak, amelyek az adott földrajzi területeken egyedi körülményekhez igazodtak. Nyugat-Oroszországban például a zord, havas időjárás miatt vastag bundájú, nagytestű macskák váltak dominánssá, amelyekből a szibériai macska alakult ki. Délkelet-Ázsiában és az Indiai-óceán partvidékén a meleg, párás klímában inkább karcsú, rövidszőrű, nagyfülű macskák maradtak fenn, ezek adták a sziámi macska alapját.
Az elszigeteltség hatása
A természetes fajták kialakulásának másik oka a földrajzi izoláció. Ez az úgynevezett alapítóhatás, amely révén egy kis, zárt populációban könnyen elterjedhet akár egy nem előnyös gén is. A Man-szigeten például egy farokrövidülési mutáció miatt jelentek meg a manx macskák. Ugyanakkor náluk ez a genetikai sajátosság gerincproblémákhoz vezethet, és ha az emberek nem kezdték volna el tudatosan tenyészteni őket, valószínűleg kihaltak volna.
A modern macskafajták távolodnak a természettől
Bár a természetes fajták ősei a környezet nyomására formálódtak, a mai utódok életében már meghatározóbbá vált az emberi tényező. Megnőtt a tudatos, szelektív tenyésztés szerepe, ezzel jelentősen csökkentek azok a környezeti hatások, amelyek eredetileg létrehozták a fajtákat. Az orosz kéket például más fajtákkal keresztezték a második világháború után, hogy elkerüljék a kihalást, így a mai példányok jelentősen különbözhetnek a régi típusoktól. Egyes fajtáknál viszont rendszeresen vonnak be új vérvonalakat kóbor vagy helyi házimacskákból, ahogy a szibériaiaknál is, így ezek közelebb állnak az ősi változatokhoz.
A divat határozza meg a fajták sorsát
Összefoglalásként megjegyezhető, hogy valóban léteznek természetes macskafajták, de ezek sem teljesen természetesek már a modern világban. A maine coon nagy mérete, szögletes állkapcsa és sokujjúsága ugyan emlékeztet a XIX. századi példányokra, de ezek a tulajdonságok ma már erőteljes emberi szelekció eredményei. A legfontosabb kérdés még mindig megválaszolatlan: vajon meddig tudnak fennmaradni ezek a fajták, amikor a népszerűség és a tenyésztők igényei folyamatosan változnak?
