Fényes éjszakák és földi következmények
A kitörést koronakidobódás (CME) követte: a Nap plazmából és mágneses térből álló buborékokat lövell ki, amelyek, ha elérik a Földet, látványos sarki fényt okozhatnak, és befolyásolhatják a műholdakat és a kommunikációt. Nem világos, hogy a mostani plazmafelhő pontosan eltalálja-e a bolygót, mivel a CME-k különböző sebességgel haladnak, és előfordul, hogy napokig tart, amíg ideérnek.
Várható visszatérés és a naptevékenységi ciklus
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) szerint péntek este az Egyesült Államok északi részein is lehet reménykedni a sarki fényben (aurora borealis). Bár az AR4274 rövidesen a Nap túloldalára fordul, a Nap 27 napos forgása miatt egy hónap múlva újra visszatérhet a tűzvonalba. Mindez nem meglepő, hiszen mostanában tartunk a naptevékenységi ciklus csúcsán: a legerősebb napkitöréseket többnyire ilyenkor látjuk, de ezek a csúcspont után is gyakran előfordulnak.
