Meglepő kifogások arzenálja
A leggyakoribb mentegetőzés: az ügyvéd állítja, hogy nem is tudott az MI használatáról, vagy nem sejtette, hogy az eszköz hibázhat. Sokszor a felelősséget áthárítják beosztottakra, ritkábban magára az ügyfélre. Egy texasi ügyvéd például addig hárított, míg a bíró kénytelen volt magát a klienst tanúként beidézni, aki végül elismerte: komoly részt vállalt az elhibázott irat megszerkesztésében.
Mások úgy tesznek, mintha lövésük sem lenne arról, hogy a chatbotok néha kitalálnak adatokat. Már olyan is előfordult, hogy valaki bevallotta: csupán azért használta a ChatGPT-t, hogy meggyőzőbb legyen az írása, „nem gondolta volna”, hogy új hivatkozásokat is hozzáad. Egy kaliforniai ügyvédet 3,7 millió forintos (10 ezer dolláros) bírsággal sújtottak, miután nem olvasta át az MI által „javított” szöveget.
Külön figyelmet érdemel, hogy egyre kevesebb bíróság fogadja el ezeket a kifogásokat, főleg, amióta léteznek egyértelmű iránymutatások arról, hogyan kell kezelni az MI-hibákat. Ennek ellenére még mindig sokan inkább abszurd technológiai problémákra fogják a bakit.
Hackerekre, vírusokra fogva
Hab a tortán, hogy egy New York-i ügyvéd előbb elismerte, hogy a Microsoft Copilot-tal dolgozott, majd azt állította, hogy a számítógépét feltörték, és a rosszindulatú támadók írták be a hamis eseteket. A bíró kételkedett, főleg mert sosem mutatta be az eredeti vázlatot, és a hivatkozott „szakértő” meghallgatását végül maga az ügyvéd kérte visszavonni. Holott az ügyvéd továbbra is felelőtlenül használta az MI-t: a szankciós tárgyalás napján olyan 88 oldalas dokumentumot nyújtott be, amit teljes egészében MI állított elő, amelyhez még figyelmeztetést is mellékelt róla. Végül az illetőt az ügyvédi kamara vizsgálóbizottsága elé utalták, és további 370 ezer forintos (1000 dolláros) pénzbírságra küldték.
Laptopablakok – túl bonyolultak
Alabamában egy ügyvéd azért hibázott, mert – elmondása szerint – túl bosszantónak találta, hogy az egyik jogi keresőprogramot böngészőablakban, egy másikat pedig a Word oldalsávjában kellett volna kezelnie. Végül az utóbbit, a Ghostwriter Legal-t használta, amely alapértelmezésben szintén a ChatGPT-t használja. A bíró szerint a magyarázat nem hiteles: világos volt, hogy az eszközt mi hajtja, ráadásul közpénzből fizették az ügyvédet. Ezért példás, 1,8 millió forintos (5 ezer dolláros) bírságot kapott, az ügyfele pedig azonnal kirúgta, kockáztatva a per elhúzódását.
Elment az internet? Az MI jön a képbe!
Vannak, akik a jogi adatbázisba való belépési problémákat hozzák fel mentségül. Iowában egy ügyvéd arra hivatkozott: azért fordult MI-hez, mert a Westlaw-előfizetéséhez nem tudott bejelentkezni. Bár a bíróság elismerte, hogy technikai zavarok előfordulnak, szankciót végül azért kapott, mert az MI-használatot csak utólag, a bírói felszólításra ismerte be – ő 55 ezer forintos (150 dolláros) pénzbírság vagy kétórás MI-etikai továbbképzés között választhatott.
Ezzel szemben egy louisianai ügyvéd inkább letagadta, hogy MI-t használt, és a Westlaw egyik funkciójára fogta az egész zűrt – ám kiderült, hogy az anyagot felfüggesztett ügyvéd készítette MI-vel, jogosulatlanul.
Az egyik legkirívóbb esetben egy floridai bíró 32 millió forintos (85 ezer dolláros) bírságot szabott ki, amikor az ügyvéd megpróbálta elérni, hogy csak a másik fél jogi költségeinek negyedét fizesse, mondván, mások is többet fizettek már hasonló szankciók miatt.
Durva pénzügyi következmények
Vannak visszaeső MI-használók is: egy illinois-i ügyvéd három körben is szankciót kapott, végül több mint 2,5 millió forint (6925 dollár) visszafizetésére és további egymillió forint (1000 dollár) bírságra kötelezték, miután beismerte, hogy szinte teljesen az MI-re bízta a jogi munkát, miközben extra díjat számolt fel az „egyedi ügyre” hivatkozva.
Általában, ha kiderül a hamis MI-hivatkozás, a bírságot vagy a bíróságnak, vagy a másik oldal ügyvédjének kell fizetni – az ügyvédek még ekkor is szívesen vitatkoznak arról, mennyi ideig tart ténylegesen ellenőrizni egy hivatkozást. Egy ügyvéd például azzal érvelt, hogy a LexisNexisben 8 másodperc alatt ellenőrizhető egy jogeset, de ezt ő maga sem tette meg.
Megállíthatatlan MI-láz – komoly aggályokkal
A bíróságokon egyre nagyobb a konszenzus: a kisebb bírságok és figyelmeztetések nem érnek célt. Egy csődbíróság bírája szerint mára egyértelmű: minden ügyvéd, aki az MI-t ellenőrizetlenül alkalmazza, komoly kockázatot vállal, és sürgősen véget kell vetni az efféle felelőtlenségnek.
Ebből adódóan a bíróságok nemcsak súlyos pénzbírságokat szabnak ki, hanem akár az ügyvédi hivatás gyakorlását is kockára teszik, mivel az MI vak használata a jogászi etika és a szakma megbízhatósága ellen hat.
