A rejtett kulcsok: volfrám, kén, hélium
Ez a három ipari alapanyag rengeteg modern gyártási folyamatban nélkülözhetetlen: a volfrám a félvezetőchipek egyik alapanyaga, a kén számos ipari folyamat fontos összetevője, a hélium pedig nélkülözhetetlen a félvezetőgyártás precíz lépéseihez, valamint számos orvosi és katonai alkalmazásban is. Ezek hiánya akadozó chipgyártáshoz, leálló fejlesztésekhez és súlyos ipari zavarokhoz vezethet.
Kína páncélszekrényként védi készleteit
A növekvő geopolitikai feszültségek miatt Peking már az Irán körüli összecsapásokat megelőzően szigorította a kiviteli szabályokat, hatalmas raktárakat épített ki, és további utánpótlást halmozott fel. Héliumból például 2024-ben 65%-kal nőtt a kínai import, 2025-ben pedig további közel 16%-kal emelkedett. A konfliktus közepette Kína ellátási lánca stabilabbnak mutatkozik ugyan, viszont a nyersanyagok terén tapasztalható zavarok az ipar több szegmensét keményen érintik.
Egymás után dőlnek a rekordok
A volfrám nemrég elérte a tonnánként 3 000 dolláros (kb. 1,12 millió forint) csúcsot: egy hónap alatt több mint 50%-kal, december óta pedig a háromszorosára emelkedett a világpiaci ár. Bár Dél-Koreában újraindítottak egy nagy bányaüzemet, és az USA-ban is készülnek bányászni, az igények – főleg a hadiiparban – egyre nőnek, a készletek viszont apadnak. A legsúlyosabb fejlemény, hogy már nincs mit elraktározni: egyszerűen üres a polc.
Afrikában a kénsav ára már legalább 30%-kal magasabb, mint a háború előtt, és Kínában is 13%-os drágulás ment végbe márciusban: a tonnánkénti ár elérte a 232 000 forintot. Mivel 2025-ben Kína kénimportjának 56%-a a Közel-Keletről származott, tartós szállítási nehézség komoly ellátási sokkhoz vezetne.
A hélium ára az iráni rakétatámadások óta megduplázódott. A világ termelésének harmadát adó üzemek leállása miatt a kínai belpiaci palackonkénti ár 545 jüanról (kb. 22 800 forint) 600 jüanra (kb. 24 160 forint) ugrott. A héliumot nem lehet nagy mennyiségben tárolni, így a hiány minden lépésben azonnal megjelenik.
Veszélyben a világpiaci stabilitás
Az Irán körüli konfliktus új, igen súlyos sokkot okozott a globális ellátási láncban. A Covid–19 és az ukrajnai invázió után újra bebizonyosodott, hogy az országok kénytelenek duzzasztani készleteiket, a cégek pedig kiszolgáltatottabbá váltak – ráadásul komolyabb raktározás és hosszú távú szerződések nélkül már nem lehet biztosítani sem a katonai, sem a civil ipari ellátást. Ezenfelül a piac átláthatatlansága miatt sokszor még azt sem látni pontosan, mennyire súlyos a hiány.
Kína, az új nyersanyag-kapuőr
Az új helyzet ráirányítja a figyelmet: azok az országok és vállalatok, amelyek nem saját készletekre építenek, kiszolgáltatottak Kína jóindulatának, vagy az egy-egy szűk helyen megakadt ellátási útvonalaknak. Az ipari szereplők kénytelenek újraértékelni, mit jelent a biztonságos ellátás, amikor a legfontosabb nyersanyagok már nem magától értetődő módon érhetők el. A világ így egy olyan korszakba lépett, ahol a nyersanyaghiány a technológiai fejlődés egyik legnagyobb ellensége lett.
