
Mi áll az elnöki rendelet mögött?
Az elnöki rendelet 180 napot adott az amerikai Munkaügyi Minisztériumnak, hogy tisztázza az alternatív eszközök (például a kriptovaluták) 401(k)-ban való helyzetét az 1974-es alkalmazotti nyugdíjtörvény, az ERISA értelmében. Az ERISA szerint a munkaadóknak kötelességük olyan befektetési lehetőségeket kínálni, amelyek ésszerűek, és díjaik nem terhesek.
A rendelet azonban nem jelenti automatikusan, hogy minden megengedett; az elnök csak felkérte a minisztériumot a szabályok felülvizsgálatára. Ráadásul már a rendelet előtt is enyhítettek a Biden-korszak szigorúbb irányelvein, így egyre könnyebb kriptós opciókat kínálni a nyugdíjprogramokban.
Ezzel párhuzamosan viszont egyre világosabbá válik, hogy a kriptovaluta beillesztése a nyugdíjtervbe legalább annyira veszélyes, mint amikor a kilencvenes években sokan a plüssjáték-gyűjtésből várták az anyagi megváltást.
A Beanie Baby-párhuzam
A kilencvenes években sokan hitték, hogy a Ty Inc. plüssállatkái finanszírozzák majd gyermekeik jövőjét, vagy akár saját nyugdíjukat is. Ez nagyon hasonlít ahhoz, ahogy a kriptohívők a decentralizált pénzek gyors meggazdagodást ígérő világában bíznak.
Külön figyelmet érdemel, hogy ahogy a Beanie Babyk esetében, ahol a csillagászati árakat a limitált kiadások gerjesztették, a kriptovilágban is hasonló logika működik – a Bitcoin esetében előre meghatározott a végső mennyiség, így nő az érték a szűkösség miatt. Mindkét esetben nehezen átlátható a folyamat: míg a Ty Inc. egyszerre csak 36 plüssfigurát szállított a boltokba, a blokklánc-rendszerek is rejtélyesek az átlagember számára.
Végső soron ezek a termékek kizárólag a piaci hype és kereslet miatt érnek bármit, valódi, belső értékük nincs. Csak akkor lehet rajtuk keresni, ha valaki drágábban adja el az eszközt, mint amennyiért vette. Ez maga a spekuláció definíciója.
Miért aggályos mindez?
Sokan azt gondolhatják, hogy ha nem érdekel a kripto a nyugdíjtervben, egyszerűen nem választják – de a helyzet ennél bonyolultabb. Például a magántőke bevezetése is jelentős kockázatnövekedést hozott, még azok számára is, akiket nem érdekelt. A kriptónak azonban egészen más kihívásai vannak.
A decentralizáció miatt a kripto-ökoszisztéma gyakorlatilag szabályozatlan, nincs valódi kormányzati vagy pénzügyi felügyelet. Mégis vonzó lehet ez az X generációs szkeptikusoknak, akik eleve bizalmatlanok az intézményekkel szemben. Ugyanakkor a szabályozatlanság komoly kiberbiztonsági kockázatokat szül: 2023-ban 1,7 milliárd USD-t (kb. 624 milliárd forintot) loptak el kriptovalutában kiberbűnözők, előző évben pedig 3,8 milliárd USD-t (kb. 1 400 milliárd forintot). Ha egy ilyen veszteség a 401(k)-dat érinti, vajon ki védi meg a befektetésedet, kire számíthatsz, milyen lehetőséged van kártérítésre?
A fiduciárius felelősség kérdése
Az ERISA törvény kimondja, hogy a munkáltató köteles gondosan, a munkavállalók érdekében eljárni a 401(k) portfóliók összeállításakor. Ez törvényi kötelezettség, amit a bíróság is számon kér – ennek megsértéséért cégek már dollármilliókat fizettek büntetésként az elmúlt években.
Mégis, felvetődik a kérdés, hogy egy olyan cég, amely kriptovalutát is kínál a dolgozóinak, valóban elég komolyan veszi-e ezt a felelősséget. Felelősen menedzselhető-e egy ilyen kockázatos termék? A válasz egyelőre homályos.
Összegzés: Kriptó és közös érdekek – nem passzolnak
Összességében a kriptovaluta túl ingadozó, túlhájpolt, és nem rendelkezik valódi, meghatározható belső értékkel – ahogy a Beanie Babyk (Beanie Babies) sem. Hiába csábító a decentralizáció és a szabályozatlanság, ezek csak növelik a kockázatokat, különösen, ha a megtakarításaidról van szó. A jelenlegi szabályozási környezetben erősen kérdéses, hogy a cégek hogyan tudnák jogi és erkölcsi felelősségüket teljesíteni ilyen ajánlatok mellett.
Mielőtt a kriptó ténylegesen megjelenne a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek között, érdemes világosan jelezni a munkáltatód felé: a kriptónak ebben a körben nincs helye. Mondj nemet!