A nitrogénkötés hibás számításai
A növények önmagukban nem tudják felhasználni a légköri nitrogént; először mikroorganizmusoknak kell azt hasznosítható formára bontaniuk – ezt nevezzük nitrogénkötésnek. Ez a folyamat természetes ökoszisztémákban és mezőgazdasági területeken is zajlik. Az utóbbi évtizedekben a mezőgazdaság miatt a nitrogénkötés mértéke 75 százalékkal nőtt, de a természetben jóval kevesebb nitrogén áll rendelkezésre, mint a modellek feltételezik. Emiatt a növényi növekedés, és így a szén-dioxid-elnyelés valós hatása is kisebb. Egy új kutatás kimutatta, hogy a hibás nitrogénkötési adatok miatt a szén-dioxid-trágyázási hatás mintegy 11 százalékkal kisebb, mint korábban hittük.
Miért kell villámgyorsan módosítani a klímamodelleket?
A hibás nitrogénkötési adatok nemcsak lassúbb növényi növekedést jelentenek: a nitrogén-oxidok és a dinitrogén-oxid szintén bekerülnek a légkörbe, ahol tovább befolyásolják az éghajlatot, jelentős üvegházhatású gázként viselkedve. Ezért is kulcsfontosságú, hogy a legmodernebb mérési adatok alapján igazítsák a klímamodelleket, hiszen csak így lehet megbecsülni, hogy a jövőben mennyire tudják a földi ökoszisztémák enyhíteni vagy felgyorsítani a klímaváltozást.
